Nem lesz olcsó a fagyi idén sem, de legalább már nem emelkednek drasztikusan tovább az árak, a szezon országosan 550–650 forint közötti gombócárakkal indult – összegezte a Világgazdaságnak Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke.
A visszafogott árváltozásokat gazdasági megfontolások indokolják, a cukrászok ugyanis nem akarják elriasztani a vevőket a még magasabb árakkal,
a lélektani határ éveken keresztül az 500 forint volt,
aminél drágábban csak kevés helyen mérték a gombócokat.
A szórás most is nagy, 690–700 forintos gombócárakra is vannak példák, és további árkülönbségeket látnánk, ha dekára lemérnénk a fagyit mindenhol.
A kilós árak tükröznék a tényleges árszintet, mert sem a méret, sem a gombócár nem mutatja meg pontosan, hogy milyen minőségű és árú anyagokat használnak a készítők.
A fagylalt átlagára igazából tavaly haladta meg a sokáig érvényes félezer forintos lélektani határt, átlépését a kimagasló élelmiszer infláció, az energiaköltségek megugrása, és a béremelkedések együttesen indokolták.
Átalakultak a vásárlási szokások, a költségnövekedés miatt némileg csökkent a fogyasztás, de szerencsére cukrászdába továbbra is eljárnak az emberek, főleg a hétvégéken tudnak szép forgalmat elkönyvelni az üzletek – mondta Erdélyi Balázs.
Fagylalt-világbajnokságon nyert bronzérmet a magyar csapatOlaszország és Dél-Korea mögött a harmadik helyet szerezte meg Riminiben a 10. jubileumi Gelato World Cupon a magyar csapat. A négy napon át zajló világversenyen egy-egy választott meseregény tematikájához kapcsolódtak a versenyművek. Az Alice Csodaországban címmel harmadik legjobbnak választott magyar fagylaltkompozíciót Somogyi Renáta, Gaborecz István, Fodor Sándor, Gácsi Zoltán és Füredi Krisztián készítette el. |
Soha nem látott csúcsokon mozog újabban a kakaó világpiaci ára, a méregdrága alapanyag miatt drasztikus áremelkedésre lehet számítani a csokoládé piacán. A prognózisokban év végére akár 50 százalékos áremelkedés szerepel a forgalmazók részéről, ezért most mindenki próbál előre menekülni, tartalékolni, amennyit tud. A többletkereslet is felfelé mozgatja az árakat, a drágulás a második fél évtől lesz zsebbevágó mértékű.
Csokoládé nélkül nehéz elképzelni a cukrászatot,
a csokoládé rengeteg krém, fagylalt, mousse-ok alapja, amelyek ára jelentősen emelkedhet emiatt az év második felében – tudtuk meg a piaci prognózist.
Ami megdrágul, annak az ára pedig nagyon lassan fog visszatérni, vagy nem is tér többé vissza oda, ahonnan elindult, ez így volt a vanília árával is. Rosszabb évjáratok után jelentősen csökken a betakarítható mennyiség és ezzel együtt megugrik a kereslet is a készletek iránt, ami miatt még gyorsabban elszáll az ár.
Könnyen beragadhat majd a csoki is abba az árpozícióba, ahova felkúszik majd
– mutatott rá Erdélyi Balázs a lehetséges forgatókönyvre.
Átlépte az ezerforintos lélektani határt a sütemények árazása is tavaly, a legtöbb cukrászdában 1000–1500 forintos tartományban mozog a kínálat árszintje. Ezt az ipartestületi tagok tapasztalatai szerint már elfogadják a vendégek, a költségnövekedéssel mindenki tisztában van. Azzal viszont kevésbé, hogy miután
egy modern, újhullámos sütemény nettó nyersanyagigénye 400–500 forint körül van,
az egyéb költségekkel és az egészséges mértékű profittal kalkulálva 1500–2000 forint között kellene lennie egy szelet fogyasztói árának már. Miközben csak a legbátrabb cukrászdák merik 2 ezer forint felett adni a süteményeket, különös, hogy az éttermekben már elfogadott, hogy 2-3 ezer forintért értékesítik a desszerteket. Ez a cukrászdákban is nagyon is indokolt lenne, de az már drámai forgalom vesztést okozna.
A pisztácia meghódította a magyar vásárló közönséget is, egyre jobb pisztácia fagylaltokat és süteményeket kínálnak itthon is.
Hátunk mögött hagyjuk végre a keserű mandulás, marcipán aromás, rikító zöld korszakot
és egyre többen kínálnak 100 százalék pisztáciából készült minőségi fagylaltokat – fogalmazott Erdélyi Balázs.
A pisztáciával egy baj van, az, hogy nem olcsó, sőt kimondottan drága, de még a mogyoró, a mandula és dió is drága alapanyagnak számít. Utóbbi árváltozása érdekesen alakult az elmúlt években, mert régen mindig a mandula volt a drágább olajosmag, de a sok rossz dió szezon után helyet cseréltek és olcsóbban lehetett mandulát beszerezni, mint jó minőségű diót.
Napjainkban már
sok helyen felkerült az élbolyba a mangó és pisztácia is,
lassan jobban fogynak, mint az eper.
Az éghajlati változásokat felhasználóként is érzik, a málnának a magyar éghajlat egyre kevésbé kedvező, ideális termőterülete már Lengyelországig csúszott fel, ezért többnyire külföldről jön hozzánk, és egyre drágábban. Sokszor a mangót, mint egzotikus gyümölcsöt is olcsóbban lehet beszerezni, mint a málnát.
A mangó még nem terem meg itthon, de van már magyar kivi, gránátalma, citrom és füge, ami hosszabb nyarakon akár kétszer is beérik és megjelent a magyar olívaolaj is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.