Hogy értékelik az infláció emelkedését? Ismét egy asztalnál a kormány és a jegybank nagyágyúi
„Az én kapcsolatom a bankokkal sose volt zökkenőmentes” – ezt mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Bankszövetség 35 éves fennállását ünneplő rendezvényen. A tárcavezető szerint a bankrendszer is egy szektor a gazdaságban, arra kell ösztönözni mindenkit, hogy megértse a bankok működését.
A miniszter szerint a bankok a rendszer részei, sose tudnak objektíven működni. Rátérve a gazdasági folyamatokra kiemelte, hogy ilyen magas kamatokkal a bankrendszer nem találkozott a 90-es évek óta. Ez bizonyos bankoknak profitban ez jó, de egy felelős bankár számára szerinte ijesztőnek kell hatnia.
Az én életemben is a tavalyi év még nehezebb volt, mint a 2022-es év
– mondta, hozzátéve, hogy az infláció leszorítását, az ikerdeficit megszüntetését és a reálbérek emelkedésének a beindítását sikerült teljesíteni. De ennek ára volt, amit a recesszióban fizettünk meg és abban, hogy magasabb lett a költségvetési hiány.
Lehet spekulálni – mondta –, hogy a kormány megfogta a kamatokat, de azon soha senki nem gondolkodott, hogy mi lett volna, ha ezt nem teszi meg. A beavatkozás véleménye szerint sikeres volt.
A kkv-k kamatstopját ki tudták vezetni, egyelőre dolgoznak a lakossági kivezetésen is.
A legnagyobb gond az óvatossági motívum
A miniszter szerint kulcsfontosságú a gazdaság szempontjából a fogyasztás beindítása, ehhez van szükség az óvatossági motívum feloldására.
Többen filozofáltak, hogy mikor tud oldódni, én voltam a legoptimistább
– fogalmazott, hozzátéve, hogy Magyarországon viszonylag hamar megtörtént, szemben a Balkánnal. Kiemelte, hogy számos területen visszaesést láttunk 2023-ban, de már azt látni, hogy az első három hónapban a belföldi vendégéjszakák száma, a hitelszerződések és a reálbérek is emelkedtek. Ez nagyon nagy visszapattanás, nem fokozatosságot mutat – jegyezte meg. Szerinte ez arra utal, hogy a lakosság gyorsan alkalmazkodik.
A reálbérek kapcsán a miniszternek volt egy nagy harca, amelyben aktívan részt vett, számos olyan kérés volt a munkaadók részéről, amit vissza kell utasítaniuk. Viszont el tudták érni, hogy ne januárban, hanem decemberben emelkedjen a minimálbér. Emellett novemberben megkapták a kompenzációt, februárban sokat kaptak prémium állampapírban kamatot, március–április folyamán jöttek a rendes béremelkedések.
Szerinte mindez azt mutatja, hogy a lakosság jövedelmi helyzete javul. A reálbér nem 9 százalékkal fog nőni, hanem kisebb mértékben, de a visszapattanás egyértelmű.
Hangsúlyozta, a kormány is megértette, hogy muszáj a folyamatokat megfogni, különben beragadhat a gazdaság, ennek is köszönhető, hogy tavaly év vége óta a kiskereskedelmi forgalomban folyamatos javulás látható.
Ez egy hülyeség, aki ezt mondja, az buta
– mondta arra, hogy sokan azzal támadják, hogy a belső fogyasztásra épít és túlhevíti a gazdaságot. Jelezte továbbá, hogy a turizmusban nagyon jelentős emelkedés látható nemcsak a külföldi turisták, hanem a belföldi vendégek számában is.
Szerinte meglepő, hogy az emberek saját pénzből költenek, nem pedig a SZÉP-kártyáról. Ez utóbbit a nyárra időzítik.
Eközben 200 ezerrel emelkedett a SZÉP-kártyát használók köre, ez a kedvező adófeltételeknek köszönhető. Ez jelentős forrás a turisztikai szektor számára – tette hozzá.
Beindult a lakossági hitelpiac
A lakossági hitelpiac is jobban alakul, sokkal jobban, mint a vállalati
– mondta Nagy Márton, hozzátéve, hogy a sima lakosságpiaci hitelek is mennek, jelentősen emelkedik a tranzakciók száma. Ugyanakkor ez csak a használt lakásokra igaz, az új lakások terén azonban még nem látni ezt a tendenciát.
Azt elismerte, hogy a vállalati hitelpiac terén várat magára a fordulat. Az első két hónapban az építőipar jó számokat produkált, ahogy a vállalatoknál is megmozdult valami, de ez inkább a Baross Gábor hitelprogram elhúzódó hatásának köszönhető. Szerinte főleg hitelkiváltásra ment az a sok pénz, amit a gazdaságba pumpáltak.
Hangsúlyozta, lehet arról beszélni, hogy a vállalatok bőséges likviditással rendelkeznek, de ez valójában makromegközelítés – szúrt oda a jegybanknak egyet.
Mindenkinek éreznie kell a növekedést
Szerinte az, hogy a növekedés beindult, jó kezdet, de jó lenne, ha inkluzív lenne, és nemcsak a nagyvállalatokat érintené, hanem „mindenki érezné, hogy jobb lett”. Ennek első és legfontosabb része, hogy a foglalkoztatottság tovább növekedett, de ennél is fontosabb, hogy egy év alatt 70 ezerrel csökkent az inaktívak száma. Szintén az inkluzív növekedést segíti a minimálbér emelése mellett az otthonfelújítási program is, amely nem feltétlenül a magasabb jövedelmi tizedbe tartozóknak segít.
Az üzemanyagár is egy inkluzív faktor Nagy Márton szerint.
Ez egy olyan tényező, ami áthatja az inflációt, a konjunktúraérzékelést is visszaveti, ezért kellett a kormánynak beavatkoznia.
Ahhoz, hogy 4 százalékos növekedést el tudjuk érni, szerinte hat feltételt kell teljesíteni, és öt már teljesült:
- fogyasztás helyreállítása, pipa
- beruházási aktivitás újraindítása, pipa
- munkaerőpiaci aktivitás növelése, pipa
- az ikerdeficit megoldódott, pipa
- hitelpiac helyreállítása, pipa
- magas exportaktivitás fenntartása, itt gond van, ez a német gazdaság problémájából fakad. Ezért megy megint Németországba tárgyalni a jövő héten.
A német kormány összevissza cselekszik
– szúrt oda a németeknek, a probléma, hogy az infrastruktúrát nem fejlesztették. Ezzel együtt úgy gondolja, helyre fog állni az exportaktivitásunk, de ezen még dolgozni kell.
Megszólal Virág Barnabás
„Fontos évfordulók és a fontos döntések éve 2024 a magyar gazdaságban” – kezdte a beszédét Virág Barnabás, az MNB alelnöke. Emlékeztetett, hogy 75 éve vettük fel a kapcsolatot Kínával, 20 éve léptünk be az EU-ba, és 35 éves a Bankszövetség. Egyszer fenn, egyszer lenn – így jellemezte a magyar bankszektor elmúlt 30 évét.
Külön felhívta a figyelmet arra, hogy a hitelpenetráció alig mozdult, pedig a jegybank és a kormány jelentős támogatásokat adott. Szerinte ez egy olyan kérdés, amelyet az asztalra kell majd tenni és beszélni róla.
A bankrendszer jövedelmezőségét a 90-es évek óta 10 százalékos sajáttőke-arányos megtérülés jellemzi.
A tavalyi évi jövedelmezőséggel kapcsolatban megjegyezte, hogy
borzasztó nyereségesség jellemezte.
Ezzel az EU-ban a második legnagyobb nyereséget érte el, ami nem másnak, mint az 1700 milliárd forintos kamatbevételnek köszönhető. Ugyanakkor úgy véli, hogy ez a magyar gazdaság szereplőinek az eredménye, épp ezért hangsúlyozta, hogy ezt arra kell felhasználni, hogy javuljanak a magyar gazdaság pozíciói, és tudjon belőle profitálni.
Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy akkor lesz felzárkózás, ha a hitelpenetráció is emelkedik, enélkül a magyar gazdaság felzárkózása sokkal nehezebb pályán fog megvalósulni.
Szerinte a magyar gazdaságban pénzügyi oldalról hatalmas tartalék van. Miközben a magyar családok megtakarítási attitűddel bírnak, ez nem csatornázódik át a magyar gazdaságba, ezen minden szereplőnek változtatnia kellene.
Emellett a jövőben minden a zöldátmenetről és a digitális forradalomról fog szólni, amire reagálniuk kell a bankoknak is. Rámutatott: évente 1755–2333 milliárd forint beruházást kell végrehajtani a gazdaságban, hogy a tempót tartani tudjuk.
Mi lesz az inflációval?
„Nem dőlhetünk hátra” – mondta a legújabb inflációs adat kapcsán Virág Barnabás, szerinte az infláció ellen folyamatosan küzdeni kell, ugyanis kiemelt fontosságú, hogy versenyképesen tudjunk termékeket előállítani.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.