A délelőtti szekció első előadásában Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) elnöke a hazai gyógyszergyártás nemzetgazdasági jelentőségét és innovációs képességét ismertette. Elmondta: a gyógyszeripari érdekképviseletnek 25 tagvállalata van, 15 ezer munkavállalót foglalkoztatnak, ebből 2000 főt a kutatás-fejlesztés területén.
Kiemelte: minden második magyar beteg Magyarországon gyártott készítményt szed. Az ágazatban tevékenykedő kkv-k jelentős potenciállal rendelkeznek, exporttételük 450 százalékkal növekedett a folyamatos innovációnak köszönhetően, és ebben további nagy növekedési potenciál van.
Fontos célként fogalmazta meg, hogy tudatosodjon a magyar fogyasztókban: a magyar gyógyszer választásával a magyar tudományt és a magyar ipart támogatják. Ezért hozták létre a Magyar Gyógyszer védjegyet.
A magyar gyógyszeriparnak 2023-ban 14 ezer szabadalmi bejelentése volt, első ebben a Richter, majd az Egis és a Chinoin. Az iparág legnagyobb kihívásaként a változó gazdasági környezetet, az inflációt, az energiaárak, a szállítási költségek és a nyersanyagok árának emelkedését, a csomagolási költségek növekedését nevezte meg. Az EU által előírt egyedi azonosítói rendszer bevezetése visszavetette a termelékenységet, és megnövelte az előállítási költséget dobozonként 25-30 forinttal – fűzte hozzá. Hangsúlyozta: a folyamatosan változó működési környezet nagy terhet ró a gyógyszeriparra, ha az összes adót összeadjuk, akkor a kkv-k esetében a bevétel 8-10 százalékát, a nyereségadó a 35-50 százalékát is elviszi.
Pokó Diána, a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének (GTTSZ) mesterséges intelligenciával és technológiával foglalkozó szakjogásza annak a hátterét világította meg, hogy ki felel azért, ha a mesterséges intelligencia okoz orvosi hibákat az ellátás során. Kiemelte: a felelősségi viszonyok tekintetében semmi sem fog változni, az eddig használt és klasszikus felelősségi viszonyokat kell alkalmazni. A mesterséges intelligencia (MI) valójában egy szoftver, egy eszköz, a végső döntést az egészségügyben mindig az orvos hozza, ezért neki is kell a felelősséget viselnie. Az általános kártérítési szabályok vonatkozásában – az egészségügyi törvény szerint – aki jogellenes magatartással kárt okoz, annak a kárt meg kell térítenie. A bizonyítás a károsulton van. Orvosi műhiba esetén az intézménnyel szemben kell érvényesíteni az igényt, ebben nem lesz változás. Ha az eszköz hibásodik meg, a gyártóval szemben lehet eljárást indítani – ismertette. Amerikai szabályozási példát említett, ott már árnyalják, hogy egyes – MI-t érintő – esetekben hol húzódik meg az orvos, az oktatók, a programozók, a gyártók, valamint a forgalmazók gondossága és felelőssége.
Palicz Tamás, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ stratégiai igazgatóhelyettese arról a paradigmaváltásról beszélt, amelyet a digitalizáció megjelenése indukált az egészségügyben. Kiemelte: megjelentek azok a lehetőségek, amelyek rendszereket képesek átalakítani, mint a robotika, a szenzorok, a nagy sebességű hálózati kommunikáció és az MI. A digitális transzformáció lehetőséget teremt arra, hogy bizonyos egészségügyi folyamatok, ellátási formák teljesen átalakuljanak.
Az újonnan megnevezett ellátási modellek – mint a telemedicina – révén az adat közlekedik a rendszerben, új betegutak, új ellátási formák alakulnak ki, új tudás keletkezik. A digitális transzformáció új kompetenciákat is igényel, ezeket oktatni kell az egészségügyi képzésben, de erre még nem vagyunk teljesen felkészülve – tette hozzá.
Átalakulnak a feladatok, mást kell végeznie az orvosnak, az ápolónak, az adminisztrációnak.
A digitalizáció együtt jár a dehumanizációval is, de a cél az, hogy inkább rehumanizáció történjen, azaz a technológia végezze el az adatelemző, adminisztrációs feladatokat, az orvos és az ápoló meg foglalkozzon a beteggel. Ennek meg kell jelennie a társadalom egésze számára elérhetően, ne növelje a gazdag ember és a gazdag egészségügy előnyét
– emelte ki.
Beszélt az MI fogalmairól, a felügyelt tanulásról, amely jellemzően megjelenik az egészségügyben is. Ismertette a nemzeti labor munkáját, amely a magyar adatokkal, magyar adattudományi szakemberekkel népegészségügyi problémákon – vastagbéldaganat és emlőrákszűrés – dolgoznak. Zárógondolata az volt, hogy minden innováció épüljön be a rendszerbe, jelenjen meg a társadalomban – akkor van értéke egy fejlesztésnek, ha ezek növelik az egészségnyereséget, az egészségben eltöltött időt.
Papp Tibor, a Privátdoktor Zrt. tulajdonos-vezetője a telemedicináról elmondta, egy gyűjtőfogalomról van szó, onnan indul, hogy az orvos és a beteg telefonon beszélget, odáig, hogy egy távoli országban egy robot segítségével műtétet hajtanak végre. Szerepe: jobb hozzáférés az ellátáshoz, költséghatékony egészségügyi ellátás, fokozott betegellátás, az erőforrások hatékony felhasználása. Ahol nem megfelelő az ellátás, ott a telemedicinális megoldásokkal le lehet küzdeni az ellátási nehézségeket, a betegeknek nem kell utazniuk, úgy is megfelelő ellátást kapnak – emelte ki. A kevesebb utazás, a kisebb várótermi terhelés csökkentheti az egészségügyi költségeket. A távmonitorozás fokozza a beteg elkötelezettségét, aktívabban vesz részt a saját gyógyulásában. Azt is hangsúlyozta: egyúttal felgyorsítja az ellátást a vészhelyzetekben is, azonnali online konzultációt biztosíthat, potenciálisan életeket mentve.
Beszélt az aggodalmakról, a személyes interakció hiányáról, hiszen sok betegnek szüksége van a személyes találkozásra az orvossal, vagy nem tudja megfelelően kezelni a technológiát. Kiemelte azt is, hogy oktatásra minden szereplőnek szüksége lesz, a betegnek és az egészségügyi szakembernek egyaránt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.