VG-konferencia: az orvosé a felelősség, mert ő dönt, nem a mesterséges intelligencia

A délelőtti szekció első előadásában Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) elnöke a hazai gyógyszergyártás nemzetgazdasági jelentőségét és innovációs képességét ismertette. Elmondta: a gyógyszeripari érdekképviseletnek 25 tagvállalata van, 15 ezer munkavállalót foglalkoztatnak, ebből 2000 főt a kutatás-fejlesztés területén.

Kiemelte: minden második magyar beteg Magyarországon gyártott készítményt szed. Az ágazatban tevékenykedő kkv-k jelentős potenciállal rendelkeznek, exporttételük 450 százalékkal növekedett a folyamatos innovációnak köszönhetően, és ebben további nagy növekedési potenciál van. 

A magyar gyógyszeriparnak 2023-ban 14 ezer szabadalmi bejelentése volt, első ebben a Richter, majd az Egis és a Chinoin. Az iparág legnagyobb kihívásaként a változó gazdasági környezetet, az inflációt, az energiaárak, a szállítási költségek és a nyersanyagok árának emelkedését, a csomagolási költségek növekedését nevezte meg. Az EU által előírt egyedi azonosítói rendszer bevezetése visszavetette a termelékenységet, és megnövelte az előállítási költséget dobozonként 25-30 forinttal – fűzte hozzá. Hangsúlyozta: a folyamatosan változó működési környezet nagy terhet ró a gyógyszeriparra, ha az összes adót összeadjuk, akkor a kkv-k esetében a bevétel 8-10 százalékát, a nyereségadó a 35-50 százalékát is elviszi. 

Ki a felelős az MI által okozott orvosi hibáért? 

Pokó Diána, a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének (GTTSZ) mesterséges intelligenciával és technológiával foglalkozó szakjogásza annak a hátterét világította meg, hogy ki felel azért, ha a mesterséges intelligencia okoz orvosi hibákat az ellátás során. Kiemelte: a felelősségi viszonyok tekintetében semmi sem fog változni, az eddig használt és klasszikus felelősségi viszonyokat kell alkalmazni. A mesterséges intelligencia (MI) valójában egy szoftver, egy eszköz, a végső döntést az egészségügyben mindig az orvos hozza, ezért neki is kell a felelősséget viselnie. Az általános kártérítési szabályok vonatkozásában – az egészségügyi törvény szerint – aki jogellenes magatartással kárt okoz, annak a kárt meg kell térítenie. A bizonyítás a károsulton van. Orvosi műhiba esetén az intézménnyel szemben kell érvényesíteni az igényt, ebben nem lesz változás. Ha az eszköz hibásodik meg, a gyártóval szemben lehet eljárást indítani – ismertette. Amerikai szabályozási példát említett, ott már árnyalják, hogy egyes – MI-t érintő – esetekben hol húzódik meg az orvos, az oktatók, a programozók, a gyártók, valamint a forgalmazók gondossága és felelőssége.

Paradigmaváltás az egészségügyben

Palicz Tamás, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ stratégiai igazgatóhelyettese arról a paradigmaváltásról beszélt, amelyet a digitalizáció megjelenése indukált az egészségügyben. Kiemelte: megjelentek azok a lehetőségek, amelyek rendszereket képesek átalakítani, mint a robotika, a szenzorok, a nagy sebességű hálózati kommunikáció és az MI. A digitális transzformáció lehetőséget teremt arra, hogy bizonyos egészségügyi folyamatok, ellátási formák teljesen átalakuljanak.

Az újonnan megnevezett ellátási modellek – mint a telemedicina – révén az adat közlekedik a rendszerben, új betegutak, új ellátási formák alakulnak ki, új tudás keletkezik. A digitális transzformáció új kompetenciákat is igényel, ezeket oktatni kell az egészségügyi képzésben, de erre még nem vagyunk teljesen felkészülve – tette hozzá.

Átalakulnak a feladatok, mást kell végeznie az orvosnak, az ápolónak, az adminisztrációnak. 

– emelte ki.

Beszélt az MI fogalmairól, a felügyelt tanulásról, amely jellemzően megjelenik az egészségügyben is. Ismertette a nemzeti labor munkáját, amely a magyar adatokkal, magyar adattudományi szakemberekkel népegészségügyi problémákon – vastagbéldaganat és emlőrákszűrés – dolgoznak. Zárógondolata az volt, hogy minden innováció épüljön be a rendszerbe, jelenjen meg a társadalomban – akkor van értéke egy fejlesztésnek, ha ezek növelik az egészségnyereséget, az egészségben eltöltött időt.

Jelen és jövő: telemedicina 

Papp Tibor, a Privátdoktor Zrt. tulajdonos-vezetője a telemedicináról elmondta, egy gyűjtőfogalomról van szó, onnan indul, hogy az orvos és a beteg telefonon beszélget, odáig, hogy egy távoli országban egy robot segítségével műtétet hajtanak végre. Szerepe: jobb hozzáférés az ellátáshoz, költséghatékony egészségügyi ellátás, fokozott betegellátás, az erőforrások hatékony felhasználása. Ahol nem megfelelő az ellátás, ott a telemedicinális megoldásokkal le lehet küzdeni az ellátási nehézségeket, a betegeknek nem kell utazniuk, úgy is megfelelő ellátást kapnak – emelte ki. A kevesebb utazás, a kisebb várótermi terhelés csökkentheti az egészségügyi költségeket. A távmonitorozás fokozza a beteg elkötelezettségét, aktívabban vesz részt a saját gyógyulásában. Azt is hangsúlyozta: egyúttal felgyorsítja az ellátást a vészhelyzetekben is, azonnali online konzultációt biztosíthat, potenciálisan életeket mentve.

Beszélt az aggodalmakról, a személyes interakció hiányáról, hiszen sok betegnek szüksége van a személyes találkozásra az orvossal, vagy nem tudja megfelelően kezelni a technológiát. Kiemelte azt is, hogy oktatásra minden szereplőnek szüksége lesz, a betegnek és az egészségügyi szakembernek egyaránt.