Elemzők szerint maradhat négy százalék körüli szinten az infláció

Az inflációt elsősorban nem a termékek, hanem a szolgáltatások árai hajtják jelenleg, amelyek májusban 9,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, míg a termékek 2 százalékkal drágultak – írta kommentárjában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

Az élelmiszerek májusban is kisebb léptékben drágultak egy év alatt (egy százalék), mint a teljes inflációs kosár (havi alapon 0,1 százalékkal nőtt az áruk átlagosan). 

A reálbérek emelkedése alapot ad a lakossági fogyasztás növekedésének, amelynek várható bővülése támogathatja az idei gazdasági növekedést – tették hozzá.

A következő hónapokra előretekintve kulcskérdés, hogyan fog alakulni a szolgáltatások árindexe. Ebben a kategóriában továbbra is magas, 0,9 százalékos havi drágulást mért a KSH , ugyanakkor arra számítunk, hogy a szolgáltatások drágulása lassulni fog a következő hónapokban, hiszen egyre kevésbé indokolható, hogy a tavalyi éves infláció legyen az alapja az árazási döntéseknek – írta közleményében az MBH Bank. A szolgáltatások áralakulása mellett a javuló belső kereslet is veszélyeztetheti az évközbeni dezinflációt, miközben a bázishatás is az árak emelkedésének irányába mutat. A nemzetközi élelmiszerárakban is megállt a 2023-as évet jellemző trendszerű csökkenés, és kisebb emelkedésbe váltott a FAO élelmiszerár-indexe, ugyanakkor ennek mértéke egyelőre elég alacsony. „Összességében a jelenlegi inflációs előrejelzésünkhöz képest a lefelé, azaz az alacsonyabb infláció irányába mutató kockázatokat erősebbnek látjuk” – írták.

Továbbra is tartjuk előrejelzésünket, miszerint éves átlagban 4,1 százalék lehet az idei inflációs ráta. Bár továbbra is az valószínűsíthető, hogy év végére a májusi szinthez képest érdemben magasabb infláció alakul majd ki, de kevésbé tűnik valószínűnek, hogy év végére 5 százalék fölé emelkedjen az inflációs index.