Tényleg vége a rémálomnak: a jegybank az eddigieknél is kisebb inflációt vár idénre

Az infláció rémén minden jel szerint túl van a magyar gazdaság, legfrissebb inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lefelé módosította az idei előrejelzését 3,0–4,5 százalékra a márciusi 3,5–5 százalékos prognózis után. A jövő évi és a 2026-os számokon nem változtatott a jegybank stábja. A júniusi számokat azt követően tették közzé, hogy a jegybank monetáris tanácsa kedden 25 bázisponttal 7 százalékra mérsékelte az alapkamatot.

A jegybank honlapján közzétett jelentésben azzal számolnak, hogy a gazdasági növekedés 2024-ben a 2,0–3,0 százalékos sávon belül alakulhat, ami megegyezik a tavasszal közölt várakozásokkal. A következő két év GDP-növekedési előrejelzésén sem változtatott az MNB: jövőre maradt a 3,5–4, 5 százalék, illetve a rá következő évre a  3,0–4,0 százalék. 

Az alacsonyabb inflációs pálya támaszt adhat a gazdasági növekedésnek, és a költségvetésnek is jól jön, hiszen az árak normalizációja láttán a fogyasztók óvatossága oldódhat, ami több forgalmiadó-bevételt jelent. Az idei évre tervezett, 4,5 százalékos államháztartási hiánycél elemzők szerint csak abban az esetben teljesülhet, ha a második fél évben a fogyasztás lendületet nyer. 

Az infláció korábban szabályos sokkot okozott a magyar gazdaságnak, tavaly az év elején 25 százalék körüli adatokat mértek több hónapon keresztül, végül októberre sikerült egy számjegyűvé csökkenteni a drágulás mértékét. 

A legutóbbi adatközléskor kiderült: májusban a fogyasztói árak éves szinten 4,4 százalékkal nőttek , ami nem sokkal magasabb a jegybanki célszintnél. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján havi alapon 0,1 százalékos csökkenés volt megfigyelhető, az adatot lefelé húzták az energia- és az üzemanyagárak. 

Áprilisban az infláció ütemének a csökkenése leállt, és több mint egy év után ismét az előző havinál magasabb mértékű áremelkedést mért a KSH éves alapon.