MNB: szépítettek tavaly a biztosítók és a pénztárak

A tavalyi év a korrekcióé volt a biztosítóknál, a pénztáraknál és a tőkepiacokon, miközben a háztartások pénzügyi vagyonán belül érezhetően csökkenni kezdett a készpénz és a betétek súlya – hangzott el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentését bemutató szerdai sajtótájékoztatón.

A biztosítási szektor díjbevétele – a fióktelepekkel együtt számítva – tavaly 1600 milliárd forint fölé nőtt, a 6,5 százalékos növekedési ütem viszont kissé elmaradt a korábbi évekétől. A nem életbiztosítási ágban a díjbevétel 14,5 százalékos emelkedése nagyjából követte az inflációt, ám az életüzletágban – az egyszeri díjak jelentős csökkenése nyomán – 6,3 százalékos csökkenés történt. A szektorszintű növekedés így nem volt elegendő ahhoz, hogy a nominális GDP emelkedését elérje.

– hívta fel a figyelmet Nagy Koppány igazgató.

A szektor tőkemegfelelése tavaly a szabályozói szint csaknem duplájára, 195 százalékra emelkedett. A pótadó hatása miatt viszont tovább csökkent a biztosítók adózott eredménye, a sajáttőke-arányos nyereség (RoE) pedig 5,4 százalékot tett ki.

Öregszik a tagság a nyugdíjkasszáknál

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a folyamatosan csökkenő és öregedő tagság mellett a nyugdíjpénztári tagok fele változatlanul nem fizeti az egységes tagdíjat. Ennek fő oka az MNB szerint az, hogy továbbra sem sikerült megszólítani a fiatalabb generációt és a passzív tagokat. Éppen ezért – hangzott el – a kasszák hosszú távú működőképességének fenntartása és általában a hazai kiegészítő nyugdíjrendszer erősítése érdekében átfogó reformra van szükség, amely vonzóvá teszi a nyugdíjcélú megtakarításokat a fiatalabb generációk körében is. Az egészség- és önsegélyező pénztáraknál ugyanakkor pont ellentétes a helyzet: ügyféltáboruk folyamatosan nő, és a tavalyi 1,12 milliós taglétszámuk már kicsivel meg is haladta az önkéntes nyugdíjkasszákét.

A hozammal ezúttal nem volt gond az önkéntes nyugdíjpénztáraknál: a nettó hozam 2023-ban elérte a 21,2 százalékot, miközben a befizetéseknél és az adójóváírásoknál is rekordot értek el. A tagság vagyona 1900 milliárd forint fölé nőtt. A pénzpiaci és biztosításközvetítők száma tovább esett Magyarországon, ám az utóbbiak immár trendszerű apadása a teljesítményükre egyáltalán nem hatott ki.

A nem bankcsoporti pénzügyi vállalkozásoknál az 1812 milliárd forintosra hízó követelésállomány csak enyhe bővülést jelez éves alapon, miközben jellemzően csak a hitel- és pénzkölcsönnyújtással, illetve a pénzügyi lízinggel foglalkozó társaságok tudtak gyarapodni.

Alapkezelők és brókercégek: fut a szekér

A tőkepiacokon a befektetési szolgáltatók forgalma ismét kiugróan, bő 62 százalékkal emelkedett. Figyelemre méltó viszont, hogy négyévi növekedés után a Budapesti Értéktőzsde forgalma csökkent, ami elsősorban a származékos piac gyengébb teljesítményével magyarázható. A befektetési alapkezelők tavaly 19 401 milliárd forintnyi vagyont kezeltek, csaknem a másfélszeresét az egy évvel korábbinak.