MNB: szépítettek tavaly a biztosítók és a pénztárak
A tavalyi év a korrekcióé volt a biztosítóknál, a pénztáraknál és a tőkepiacokon, miközben a háztartások pénzügyi vagyonán belül érezhetően csökkenni kezdett a készpénz és a betétek súlya – hangzott el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentését bemutató szerdai sajtótájékoztatón.
A biztosítási szektor díjbevétele – a fióktelepekkel együtt számítva – tavaly 1600 milliárd forint fölé nőtt, a 6,5 százalékos növekedési ütem viszont kissé elmaradt a korábbi évekétől. A nem életbiztosítási ágban a díjbevétel 14,5 százalékos emelkedése nagyjából követte az inflációt, ám az életüzletágban – az egyszeri díjak jelentős csökkenése nyomán – 6,3 százalékos csökkenés történt. A szektorszintű növekedés így nem volt elegendő ahhoz, hogy a nominális GDP emelkedését elérje.
A penetráció (a díjak GDP-hez viszonyított aránya) 2 százalékra csökkent tavaly a biztosítási piacon, így tovább távolodott az MNB által kívánatosnak tartott 3 százalékos célértéktől
– hívta fel a figyelmet Nagy Koppány igazgató.
A szektor tőkemegfelelése tavaly a szabályozói szint csaknem duplájára, 195 százalékra emelkedett. A pótadó hatása miatt viszont tovább csökkent a biztosítók adózott eredménye, a sajáttőke-arányos nyereség (RoE) pedig 5,4 százalékot tett ki.
Öregszik a tagság a nyugdíjkasszáknál
Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a folyamatosan csökkenő és öregedő tagság mellett a nyugdíjpénztári tagok fele változatlanul nem fizeti az egységes tagdíjat. Ennek fő oka az MNB szerint az, hogy továbbra sem sikerült megszólítani a fiatalabb generációt és a passzív tagokat. Éppen ezért – hangzott el – a kasszák hosszú távú működőképességének fenntartása és általában a hazai kiegészítő nyugdíjrendszer erősítése érdekében átfogó reformra van szükség, amely vonzóvá teszi a nyugdíjcélú megtakarításokat a fiatalabb generációk körében is. Az egészség- és önsegélyező pénztáraknál ugyanakkor pont ellentétes a helyzet: ügyféltáboruk folyamatosan nő, és a tavalyi 1,12 milliós taglétszámuk már kicsivel meg is haladta az önkéntes nyugdíjkasszákét.
A hozammal ezúttal nem volt gond az önkéntes nyugdíjpénztáraknál: a nettó hozam 2023-ban elérte a 21,2 százalékot, miközben a befizetéseknél és az adójóváírásoknál is rekordot értek el. A tagság vagyona 1900 milliárd forint fölé nőtt. A pénzpiaci és biztosításközvetítők száma tovább esett Magyarországon, ám az utóbbiak immár trendszerű apadása a teljesítményükre egyáltalán nem hatott ki.
A nem bankcsoporti pénzügyi vállalkozásoknál az 1812 milliárd forintosra hízó követelésállomány csak enyhe bővülést jelez éves alapon, miközben jellemzően csak a hitel- és pénzkölcsönnyújtással, illetve a pénzügyi lízinggel foglalkozó társaságok tudtak gyarapodni.
Alapkezelők és brókercégek: fut a szekér
A tőkepiacokon a befektetési szolgáltatók forgalma ismét kiugróan, bő 62 százalékkal emelkedett. Figyelemre méltó viszont, hogy négyévi növekedés után a Budapesti Értéktőzsde forgalma csökkent, ami elsősorban a származékos piac gyengébb teljesítményével magyarázható. A befektetési alapkezelők tavaly 19 401 milliárd forintnyi vagyont kezeltek, csaknem a másfélszeresét az egy évvel korábbinak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.