Zöldülne a magyar építőipar, de buktatók sora fékezi

Világszerte havonta egy New York-nyi épület épül, hogy eleget tudjon tenni bolygónk növekvő népességének és lakhatási igényeinek. Magyarországon is felgyorsult az urbanizáció, leginkább a rendszerváltás után. Az építés alapjául szolgáló beton egyik legfontosabb alapanyaga a cement, vagyis a cement és a mészipar a magyar építőipar fejlődésének egyik motorja.

Az építőipar nagy súlyú károsanyag-kibocsátó

Ám az építőipari alapanyagok előállítása természeti erőforrások használatával és üvegházhatású gázok kibocsátásával jár. Az építőipar felel a globális kibocsátás mintegy 38 százalékáért, ennek negyede az építőipari alapanyagok gyártásához, míg háromnegyede az épületek üzemeléséhez kötődik. Éppen ezért a Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség (Cembeton) és tagvállalatai stratégiai prioritásként kezelik az átállást a fenntartható, minél kisebb ökológiai lábnyomú működésre. Ez a szövetség közleménye szerint vonatkozik az épületek energiafelhasználására, az építéskor felhasznált anyagok előállítására és szállítására is. Technológiai újításokkal csökkenthető a Cembeton tagvállalatainak környezeti lábnyoma, és zöldépítkezések indulhatnak Hoffmann Tamás, a szövetség elnöke szerint.

Az elmúlt években egyre több hazai építőipari cég vállalt szerepet a körforgásos gazdaságban. Alternatív tüzelő- és nyersanyagokkal, a termelés optimalizálásával hatékonyabban használhatók fel a természeti erőforrások, és csökkenthető a szemétlerakókba kerülő hulladék mennyisége. Az alapanyag-gyártók egyúttal a saját környezeti lábnyomukat, az üvegházhatású gázok kibocsátását is csökkenthetik.

Van azonban nehézség, bőven

• Az építőipar jelenleg számos nehézséggel néz szembe: márciusi termelési volumene (a nyers adatok alapján) 6,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
• A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024 első negyedévében 23 százalékkal kevesebb lakás épült, mint egy éve.
• Májusban (áprilishoz képest) nőtt a lakosság inflációs várakozása és a munkanélküliségtől való félelme, ami szintén nem kedvez az építkezési tervek megvalósulásának.
• Mindezt tetézik a magyar gyártókat sújtó többletadóterhek, amelyeket az importáru esetében nem kell megfizetni.
• Mindezek következményeként a hazai gyártók kisebb kapacitással tudnak csak működni, ráadásul az állami és a külföldi beruházási kedv is esett. Ez pedig nehézséget okoz a szövetség tagvállalatainak is: a tervezett és szükséges környezetvédelmi beruházásokat nem tudják megvalósítani, ami veszélyezteti a kitűzött karbonsemleges működési célok elérését. 

Környezetvédelmi beruházásokra van szükség

„Számításaink szerint számos hazai kistérség foglalkoztatási rátája növelhető lenne, a teljes hazai GDP-ben pedig akár 0,15 százalékos növekedést is elő tudnának idézni a tevékenységükkel a Cembeton tagvállalatai. Ahhoz azonban, hogy mindez fenntartható módon tudjon megvalósulni, a tagvállalatok többségénél további környezetvédelmi beruházások szükségesek. Az általunk képviselt vállalatoknál kiemelt cél a nettó karbonsemleges működés elérése, amihez stabil és tervezhető gazdasági, piaci és szabályozási környezet kell. A Cembeton célja a továbbiakban is, hogy a szakmai párbeszédek által, a magyar szabályozási szervekkel és hatóságokkal közös erővel állíthassuk zöldpályára a hazai építkezéseket” – erősítette meg Hoffmann Tamás.