Három extra adóváltozás lép életbe: némelyik nagyon fájhat a cégeknek

Több extra, az adózás rendjét érintő változás lép életbe augusztustól, a három, ezzel foglalkozó kormányrendelet a napokban léptett életbe, amelynek legfontosabb tudnivalóiról a Grant Thornton nemzetközi üzleti és adótanácsadó cég számolt be.

Az új adóváltozások között nő a mulasztási bírság

Augusztus 1-jétől számos mulasztás esetében jelentősen megemelkedik a kiszabható mulasztási bírság legmagasabb összege. Általános esetben a természetes személy adózó 200 ezer forint helyett 400 ezer forintig, nem természetes személy adózó 500 ezer forint helyett egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

– tájékoztatott a részletekről a Grant Thornton.

Változás a szociális hozzájárulási adót érintően

Szűkül a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető szocho-kedvezmény lehetősége is augusztus 1-jétől, az ezen időponttól létesített munkaviszony esetében. A szocho-kedvezmény szempontjából munkaerőpiacra lépőnek már csak az a magyar állampolgár és Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára minősülhet, aki a foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon belül – ez korábban csupán 275 nap volt – legfeljebb 92 napig rendelkezett a társadalombiztosítási járulék szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal.

Lényegesen rövidül a szocho-kedvezmény érvényesítési időszaka

Változott az is, hogy az új szabályok szerint a foglalkoztatás első két éve helyett már csak az első évében lehet a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 13 százalékát adókedvezményként érvényesíteni. A foglalkoztatás harmadik éve helyett már csak az első évét követő 6 hónapban lehet a minimálbér 13 százaléknak 50 százalékát adókedvezményként igénybe venni.

A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások különadóját is érintik a változások

Részben pontosították, részben korlátozták, milyen módon tudják a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások a 2024. december 10-ig fizetendő különadó-kötelezettségüket csökkenteni, amennyiben a tulajdonukban lévő állampapíroknak a 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti napi átlagos állományához viszonyítva január 1-je és november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik.

Mint megtudtuk, nem változik viszont, hogy az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 13 százalék, az e feletti összegre 30 százalék a különadó mértéke. Nem változik az adóalap sem: a 2022. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredmény,

• csökkentve a 2022. adóévben elszámolt kapott osztalékkal,
• nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó nyereséggel,
• növelve a 2022. adóévben ráfordításként elszámolt pénzügyi szervezetek különadójával,
• pénzügyi tranzakciós illetékkel,
• hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadójával.

Változások az állampapíroknál

Pontosították, hogy az állampapírok napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni, nem pedig a bekerülési értékét vagy a napi piaci értékét. További korlátozásokat vezettek be, hogy milyen módon megszerzett állampapírokat nem lehet figyelembe venni a különadót csökkentő tétel számítása során. A kivételek felsorolása, az eddigi repóügyleteken, és vétel-eladás ügyleteken túl kiegészült az értékpapírkölcsön-ügyletekkel és az értékpapír-finanszírozási ügyletekkel.

A Mol különadójánál is történnek változások

Mint ismert, augusztustól növekszik, mégpedig 2,5 amerikai dollárnak megfelelő forint összeggel a Molnak a tárgyhónapban beszerzett, az Oroszországi Föderációból származó nyersolaj hordóban mért mennyisége után fizetendő különadó-kötelezettsége, ugyanis 7,5 amerikai dollárról 5 amerikai dollárra módosul a kőolaj világpiaci árkülönbözete számításánál érvényesített csökkentő tétel.

A pénzügyi tranzakciós illetéket érintő változások

Ez év augusztusától két esetben csökken a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló pénzügyi tranzakciós illeték alapja:

• a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a Posta Elszámoló Központot működtető intézménynél kezdeményezett befizetés 50 ezer forintot meghaladó összege, amely jelenleg 20 ezer forint, 
• magánszemély fizetési számlájáról, kivéve a magánszemély egyéni vállalkozói számlájáról történő átutalás esetén átutalásonként az 50 ezer forintot meghaladó összeg, ami  jelenleg szintén 20 ezer forint.

Nő a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke

A rendelet szerint az illeték mértéke augusztustól 0,3 százalékról 0,45 százalékra és tranzakciónkénti maximum összege 10 ezer forintról 20 ezer forintra növekszik.

Jövő hónaptól módosulnak az értékpapír tranzakciós illeték szabályok

A befektetési szolgáltatást végzők illetékének mértéke 0,3 százalékról 0,45 százalékra és vételenkénti maximum összege 10 ezer forintról 20 ezer forintra növekszik. Mentesül az értékpapír tranzakciós illeték alól a pénzügyi eszköz vétele, ha magánszemély javára vételenként 50 ezer forintot meg nem haladó értékben történik, ami jelenleg 20 ezer forint. Utóbbi alól kivétel, ha a magánszemély egyéni vállalkozói minőségében jár el.

Új, kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket vezetnek be

Október 1-jei hatállyal kiegészítő tranzakciós illeték szabályok lépnek életbe, amelyek 

• a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézményre, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetre, valamint a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőre,
• a pénzforgalmi szolgáltatási, hitel- és pénzkölcsönnyújtási, pénzváltási, pénzváltás-közvetítési tevékenységeket Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végző, külföldi székhellyel, fiókteleppel rendelkező személyre,
• a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosult befektetési vállalkozásra és hitelintézetre,
• a befektetési szolgáltatási tevékenységet Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végző, külföldi székhellyel, fiókteleppel rendelkező személyre vonatkoznak.

A Grant Thornton jelezte: az új szabályok az MNB-t nem érintik.

Mi után kell megfizetni az illetéket?

A kiegészítő tranzakciós illetéket a különböző pénznemek közötti átváltást, vagyis konverziót tartalmazó alábbi ügyletek után kell megfizetni:

• a fizetési műveletek esetében, kivéve a pénzforgalmi szolgáltató által más belföldi és külföldi hitelintézet, illetve a központi szerződő fél részére vezetett fizetési számla terhére megvalósított fizetési műveletet,
• a pénzügyi eszköz vétel esetén, az ügyfél javára, továbbá – a hitelintézetek kivételével – más belföldi, illetve külföldi pénzforgalmi szolgáltató, pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, valamint befektetési alap javára a befektetési szolgáltatást nyújtó által csereügyletre vonatkozó megbízás végrehajtása esetében.

Az adótanácsadó cég összefoglalójában az áll, 

Tájékoztatásuk szerint a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték fizetési kötelezettséget a pénzügyi tranzakciós illetékkel azonos módon kell megállapítani, bevallani és megfizetni.