BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A hőség meg sem kottyan a tyúkoknak, de a tojáskereslet visszaesett

A szokásosnál is jobban visszaesett húsvét után a tojások iránti kereslet, az árak alacsonyak, ilyenkor pedig a hazai termelés még több is, mint amire itthon szükség van. Ezt nem a hőség okozza, a tojástermelők pedig remélik, hogy ősszel újra többet kapnak a termékükért, de abban nem bíznak, hogy az árak a korábbi időszak extrém szintjére térnek vissza.

Rég nem látott alacsony szinten van az étkezési tojás ára, és a kereslet is a szokásosnál nagyobb mértékben csökkent húsvét után – mondta a Világgazdaságnak Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke. A piaci helyzet kialakulásában nagyon fontos tényező, hogy július 1-jétől kivezették a kötelező akciózást, így már nem lehetséges ebben a termékkörben sem a beszerzési ár alatti értékesítés, visszatértek a piaci viszonyok – fogalmazott. 

tojás, hőség
Lehet kint hőség, a tojástermelésben a tyúkok és az emberek is jó körülmények között „dolgoznak” /  Fotó: Oláh Tibor

Mivel senkinek sincs tapasztalata arról, hogy egy ilyen rendelet kivezetése milyen hatásokat von maga után, előre nem is tudtak volna mint mondani, de az most már biztos, hogy a kötelező akciózás kivezetése nem járt nagyobb árnövekedéssel. Most alapvetően kínálati a piac, az árak alacsony szinten vannak, és nagy valószínűséggel ebben a mostani hőség után sem lesz változás. A tojástermelők abban bíznak, hogy az elmúlt időszakban eltűnt kereslet akkorra visszatér. Az is látszik, hogy van megfelelő mennyiségű hazai termék. 

Húsvétkor egyébként még nem tűnt úgy, hogy az ünnep után a szokásosnál jobban visszaesik a kereslet, az idei húsvét ugyanis átlagos volt. A problémát akkor az jelentette, hogy még élt a kötelező akciózásról szóló rendelet, a kiskereskedők pedig a tojást marketingeszközként használták, és irreálisan alacsony áron, a beszerzési ár alatt értékesítették – amire az akkor még hatályos rendelet lehetőséget adott számukra. Az ezzel kapcsolatos veszteséget az áruházláncok nyelték le, de a mélyben lévő ünnepi tojásárak nem tettek jót a húsvét utáni piacnak.

A nagy hőség sem árt a tyúkoknak

Pákozd Gergely szerint, bár sokan szeretik úgy beállítani a haszonállattartást – főleg a nagyüzemit –, mint valami szörnyűséges dolgot, a modern tartástechnológiák az ólakban jól kompenzálják a szélsőséges külső klimatikus viszonyokat 

  • ventilációval,
  •  hűtő-, valamint 
  • párásítórendszerekkel. 

Az istállókban a hőmérséklet közel állandó, vagy legalábbis az állatok nem találkoznak olyan extremitásokkal, mint amilyeneket mi a napokban megélünk. 

Ezek megtérülő beruházások, mert a nagy melegben egyébként jellemzően visszaesik az állatok takarmányfelvétele, ezzel pedig csökken a tojások darabszáma és mérete is.

Százával eszik a magyarok, de ez nem elég – drágulnia kellene az egyik legegészségesebb élelmiszernek 

Harminc éve Magyarországon volt a legnagyobb egy főre jutó tojásfogyasztás. A termelők most az akkori csúcsfogyasztás megközelítésében bíznak.

Ráadásul az energiaszámla sem jelent vállalhatatlan többletterhet, mivel az állattartó telepek korszerűsítésénél kötelező valamilyen megújuló energiaforrásba is beruházni, és ma már sok telepen működnek ilyenek, főként napelemek. Mivel pedig az állattartó telepek energiafelvétele tipikusan akkor nagy, amikor süt a nap és meleg van, és a napelemek is ekkor termelik a legtöbb energiát, így a többletigényt is ki tudják elégíteni.

A baromfiistálló nem gyár

A jelenlegi kínálati piac jellemzője, hogy elsőként az import épül le. A Tojásszövetség már korábban is többször hangsúlyozta, hogy 

átlagos kereslet esetén a magyar termelés is elég jól lefedi a belföldi fogyasztást,

most pedig az átlagosnál alacsonyabb a fogyasztók tojás iránti igénye, ráadásul az elmúlt időszakban a hazai termelés is mintha egy kicsivel magasabb szinten lenne, de ennek mértékét majd utólag látják – mondta az alelnök. Az ugyanakkor egy termelő számára sem meglepetés, hogy húsvét után csökken a kereslet, egészen augusztus végéig, szeptember elejéig, amikor visszatérnek az emberek a nyaralásból, és feltöltik a készleteiket, illetve beindulnak az üzemi konyhák és a menzák is. A túltermelést érzékelve a gazdák esetleg az eredeti rotációs tervben szereplőnél hamarabb vágnak ki idősebb állományokat, és egy kicsit hosszabban tartják üresen az istállót.

 

Ezzel valamennyire szabályozható a kínálati piac, de ez lassú folyamat, nem olyan, mint amikor leállítanak egy futószalagot egy gyárban – magyarázta. Nyáron a készletek forgási sebessége is lelassul, ezért ilyenkor igyekeznek minél gyorsabban értékesíteni, ami alacsonyabb árakon lehetséges. 

A tojás egyébként 28 napos minőségmegőrzési idővel rendelkezik, de a kiskereskedelmi láncok ennél rövidebb 10-15 napos szavatossággal dolgoznak. 

Az export nem jellemző a magyar piacra, a többlet levezetésére alternatív lehetőségként az ipari felhasználás – tojáslének vagy tojáspornak – jöhet még szóba.

Az idei ősz ad majd sok kérdésre választ, például arra, hogy milyen mértékben tér vissza a kereslet, és milyen árszinten stabilizálódik. Pákozd Gergely nem vár olyan kiugrásokat a tojás árában, mint amilyeneket az elmúlt időszakban tapasztalhattunk, de a termelőket sújtó költségemelkedések miatt szerinte nem elvárható, hogy a Covid előtti időszak árai jöjjenek vissza. A Tojásszövetség elnöke abban is bízik, hogy a tojásárak hosszabb távon is árstabilitást mutatnak majd, mert a termelők és a kereskedők számára is ez jelenti a legjobb helyzetet.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.