Melyik a legtáplálóbb és a legfinomabb tofu?

Van, aki szereti, míg más hallani sem akar a tofuról, attól függ, kitől kérdezzük. A választás ízlés dolga, az viszont tény, hogy a tofu egyike azon növényi eredetű élelmiszereknek, amelyeknek magas a viszonylag jó minőségű fehérjetartalma, ugyanakkor pedig alacsony a zsír- és szénhidráttartalma. Éppen ezért ez a szójababból készült, és mára már itthon is meghonosodott étel ma már nem feltétlen csak a vegetáriánusok és vegánok étrendjét gazdagíthatja. A Tudatos Vásárlók Egyesületének terméktesztjéből most tíz termékről tudhatunk meg részletes információkat. 

A Tudatos Vásárlók Egyesülete nemzetközi együttműködés részeként publikálta tízféle, nálunk is kapható tofunak a teszteredményeit, amelyet külföldi partnere, a cseh dTest készített. A tesztben három marinált és hét füstölt tofut vizsgáltak, a hét füstölt termék közül az egyik egy csicseriborsó tofu, amely kakukktojásnak számít, de érdekességként, illetve a szójára allergiás fogyasztók számára ezt is bekerült a tesztbe.

Egyes szempont: a tápérték

Négy fő szempont szerint vizsgálták a termékeket laboratóriumban. Ezek közül az első a tápérték volt. Megmérték a tofuk fehérje-, zsír- és sótartalmát. Sótartalom szempontjából a Lidl/Vemondo marinált tofu bizonyult a legkiemelkedőbbnek a mezőnyben. Ha szeretnénk odafigyelni az alacsony sóbevitelre, ennek az értékelési szempontnak a figyelembevétele is fontos lehet. 

A tapasztalatok szerint minél zsírosabb a tofu, annál ízletesebbnek értékelték a tesztelők.

Mennyire pontosak a címkeadatok?

A tápértékadatokhoz szorosan kapcsolódik a címkén feltüntetett információk pontossága. Ugyanis ebben az esetben annál magasabb pontszámot kaptak a tesztelt tofuk, minél inkább egyezett a mért és a címkén, a tápértéktáblázatban feltüntetett adatok értéke. Egy kis eltérést minden termék esetében tapasztaltak a tesztelők. A legnagyobb szórást a sótartalom esetében figyelték meg. Az Alnatura füstölt tofu kivételével minden termékben vagy több vagy kevesebb só jelenlétét mérték, mint amennyit a címke szerint tartalmaznia kellene. 

A tesztelt tofuk mért sótartalma 0,3–1,87 gramm közötti értékeket mutatott 100 grammonként. 

A termékek fehérje- és zsírtartalma az esetek többségében kicsit több volt, mint a hivatalosan megadott adat. A mért értékek 13,9–20,20 gramm között mozogtak 100 grammonként a fehérjetartalom, és 7,8–10,30 gramm között 100 grammonként a zsírtartalom esetében. Ezektől az értékektől csak a csicseriborsóból készült Zeevi füstölt kofu tért el jelentősen – adottságaiból adódóan – a 4,2 grammos fehérje- és az 1,6 grammos zsírtartalmával.

Érzékszervi sajátosságok: ami alapján választunk

A teszt folyamán minősítették a termékek általános kinézetét, állagát, a kellemes illatot, az illat és íz intenzitását, a szilárdságot, a lédússágot, a kellemes ízt, a kesernyés és hüvelyes íz intenzitását, a füstös íz intenzitását vagy a pácolás kellemességét, a zsírosságot, valamint az esetleges utóízek intenzitását. Jól látszik, hogy az íz kellemessége itt csak egy alszempont a sok egyéb objektív vizsgálati tényező mellett. Ha tudjuk, hogy például jellemzően inkább a lédús, erős ízintenzitású tofut kedveljük, ez alapján is kereshetünk a termékek között. Ebben az esetben például a Tesco/Plant Chef marinált tofu lehet a nyerő a tesztben vizsgáltak közül.

Fontos a mikrobiológiai megfelelőség és az ár is

A teszt során a Bacillus cereus baktériumok jelenlétét vizsgálták a termékekben. A baktérium fertőzött alapanyagokon keresztül kerülhet az élelmiszerekbe, ráadásul ez egy olyan fajta, amely a magas hőmérsékletnek is ellenáll. Hányingert, hányást, hasmenést okozhat. Jó hír, hogy egyik vizsgált mintában sem volt megtalálható, így mikrobiális szempontból minden tofu rendben volt.

A tesztelt termékek átlagára 420 és 3 ezer forint között mozgott tömbönként a teszt publikálásakor. 

Ha tehát valami könnyedebb falatért nyúlnánk ebben a nagy melegben, érdemes átböngészni a tesztet vásárlás előtt, amelyet teljes terjedelmében a Tudatos Vásárlók Egyesületének honlapján találunk meg.