Újra többéves bérmegállapodás jöhet a minimálbérről – akár a garantált bérminimum is megszűnhet jövőre
Minden esélye megvan annak, hogy 2016 után idén újra többéves bérmegállapodást kössenek a szociális partnerek, erről beszéltek egybehangzóan lapunknak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) résztvevői a testület csütörtöki ülését követően. Mint ahogy megírtuk, minden korábbinál hamarabb, már a nyár közepén megkezdődtek a jövő évi minimálbérről szóló tárgyalások, enne oka, hogy óriási munka vár a munkaadókra és a szakszervezetekre, akiknek november 15-ig kész terveket kell kidolgozniuk az unós minimálbérről szóló irányelv hazai gyakorlatba történő átültetéséről.
A céldátumig a minimálbért a hazai átlagbér 60 százalékára kell felzárkóztatni (jelenleg 41-42 százalékon áll), ehhez pedig rengeteg döntést kell meghozni, kezdve azzal, hogy mi lesz a garantált bérminimum sorsa, hány éves bérmegállapodást kötnek, milyen sarokszámok alapján tárgyalnak, illetve hogy építik ki az ágazati tarifák rendszerét Magyarországon.
Azt javasoljuk, hogy egy lépésben emeljük fel a minimálbért a garantált bérminimum szintjére, azzal a kikötéssel, attól fel és lefelé is el lehessen térni az ágazati kollektív szerződések keretében
– ezt mondta a Világgazdaságnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, aki rögtön jelezte, hogy ez nem oldalálláspont, és a testületi jóváhagyás sincs még mögötte, de olyan hirtelen jött a szaktárca előterjesztése a VKF mai ülésén, amire reagálniuk kellett. A nemzetgazdasági minisztérium képviselője egy előterjesztése mellett, amely intézményesítené a VKF-et, mint a szociális párbeszéd intézményét, bemutatott egy vitaanyagot is, amelyben a szaktárca a garantált bérminimum három év alatt történő megszüntetését javasolja.
Elmondása szerint azonos állásponton van a kérdésben Mészáros Melindával, a Liga Szakszervezetek vezetőjével, akivel informálisan egyeztettek, mindketten úgy gondolják, hogy nem lenne jó egy többlépcsős megoldás. Ezzel ugyanis miközben a két legkisebb bérelem kétségtelenül összezárna, de a garantált bérminimum elértéktelenedne azzal, hogy az éppen csak az inflációt meghaladóan növekedne. A probléma leginkább abból fakad, hogy ez sokkal több embert érintene hátrányosan, míg a minimálbéresek száma 230-250 ezer fő körül van Magyarországon, addig a szakmunkás-minimálbért keresőké 750-800 ezer.
„Azt nehéz elmagyarázni 800 ezer embernek, hogy az ő bérük nem fog úgy emelkedni, ahogy idáig, de a kis- és mikrovállalatoknak is nehéz lesz elfogadniuk, ha hirtelen a nyakukba szakad egy kötelező minimálbér-fizetési kötelezettség” – magyarázta a szakszervezeti vezető, aki szerint egy lépcsős emeléssel Magyarország helyzete az unió minimálbér-rangsorban is jelentősen javulna.
Most a minimálbér összege bruttó 266 800 forint, a garantált bérminimumé pedig 326 000, így könnyen kiszámolható, hogy kötelező legkisebb munkabér összegét 22 százalékkal kellene emelni ahhoz, hogy összezárjon a két bérelem.
Palkovics Imre azt is hangsúlyozta, ezzel a lépéssel eleget lehetne tenni az uniós irányelvnek is, amely a nemcsak azt mondja, hogy meg kell állapítani egy méltányos minimálbért, hanem a kollektív szerződéses lefedettséget növelni kell, ami munkavállalók számára szociális biztonságot teremt, a munkaadóknak pedig kiszámíthatóságot.
A Munkástanácsok vezetője arról is beszélt, hogy szerinte a kormánynak sem lenne ellenére, hogy 2016 után ismét többéves bérmegállapodást kössenek a felek, amelyben egy kiszámítható pályát vázolhatnának fel a következő évekre.
A vállalkozók a többéves bérmegállapodást elfogadnák, a garantált bérminimum megszüntetését kevésbé
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára lapunknak azt mondta, nincs egységes oldalálláspont, azonban a tárgyaló felek egyöntetű véleménye az volt a mai ülésen, hogy a garantált bérminimumot, mint hungarikumot, nem szabad megszüntetni, továbbra is fenn kell tartani.
Semmiképpen nem cél, hogy megszűnjön a garantált bérminimum és a minimálbér közötti különbségtétel, hanem hogy az uniós irányelvet ültessük gyakorlatba
– ismertette a szakszervezetekétől eltérő véleményét a VOSZ főtitkára, aki azt valószínűsítette, hogy még jövőre is megmarad a garantált bérminimum.
Ami az emelés mértékét illeti, nem akart konkrétumot mondani, azt azonban jelezte, hogy az idén végrehajtott 15 százalékos minimálbér- és 10 százalékos garantáltbérminimum-emelés nem folytatható. Ezekben az emelésekben benne volt 2023-ban elszenvedett reálbérveszteség kompenzációja, amikor a 18 százalékos infláció mellett a minimálbér csak 16 százalékkal növekedett. Mára azonban az infláció már 4 százalékra visszakúszott, tehát masszív reálbér-növekedésről lehet beszélni, a versenyképességünk ugyanakkor nem fog ilyen mértékben növekedni. „Még egyszer ugyanezt az 5-6 százalékpontos reálbér-növekedést nem hiszem, hogy végig lehet vinni” – tette hozzá.
„Látok esélyt rá” – válaszolta Perlusz László arra a kérdésre, hogy mekkora realitása van egy többéves megállapodásnak. Szerinte mindkét oldalon és a kormány részéről is van fogadókészség. Hangsúlyozta azt is, hogy teljesen logikus, hogy ha el akarnak valamit érni 2027. január elsejei céldátummal, akkor valamilyen szabályokat le kell fektetni, még ha pontosan nem is tudják majd, hogy két év múlva mekkora lesz a minimálbér összege. De ez így volt 2016-ban is, amikor megkötötték a hatéves bérmegállapodást, amely minden szereplő szerint is sikeres megállapodás volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.