Miután hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bírósági eljárást helyezett kilátásba, ha ezen a héten nem születik megállapodás Kijevvel az ukrán–magyar olajválság ügyében, az ukrán fél újabb nyilatkozatot tett.
Ez hétfőn este hangzott el egy üzleti fórumon, méghozzá Olekszij Csernisovtól, a Naftogaz elnökétől. Ez egy ukrán állami mamutcég, amely
így aztán abszolút kompetens abban a témában, hogy mi történik éppen a Barátság csővezetéken, amely létfontosságú infrastruktúra Magyarország és Szlovákia kőolajellátása szempontjából.
Mi az a Barátság csővezeték?Az Oroszországból kiinduló Barátság kőolajvezeték Ukrajnában elágazik. Egyik ága Ukrajna irányából lép be Magyarországra, ez a Barátság II. vezeték, ezen Százhalombattára érkezik a kőolaj, a kapacitása évi 7,9 millió tonna. A másik ág Szlovákiába, majd Csehországba megy tovább. Ez látja el a Mol csoporthoz tartozó Slovnaft pozsonyi finomítóját. Az erről leágazó Barátság I. Százhalombattát köti össze Ipolysággal (Sahyval). Ez utóbbi kapacitását a Transpetrol 2015-ben 80 millió dolláros befektetéssel 3,5-ről 6 millió tonnára emelte, hogy a Barátság vezeték leállása esetén mindkét finomítót el lehessen látni a tengerről. |
Ahogy arról lapunk is beszámolt, az a magyar és szlovák állítás, hogy a magyar kőolajimport egyharmadát, illetve a szlovák kőolajimport mintegy 45 százalékát adó orosz Lukoil hetek óta nem tud szállítani a Barátság csővezetéken, miután Ukrajna június közepén szankciós listára tette a társaságot. Hogy ezzel pontosan mi volt a célja Kijevnek, nem világos, mindenesetre arra hivatkoznak, hogy ezzel a háborús orosz költségvetés bevételeit akarják mérsékelni.
Csakhogy ezzel párhuzamosan súlyos ütést vittek be a magyar és szlovák gazdaságnak. Habár azt a magyar külgazdasági és külügyminiszter is ismertette, hogy Magyarország ellátását átmeneti megoldásokkal sikerült stabilizálni, azt is hozzátette: ezek az eszközök már középtávon sem fognak működni, így gyorsan megoldást kell találni.
Többek között azt is felemlegette, hogy az ukrán döntés különösen annak fényében barátságtalan, hogy júniusban a legtöbb villamos energiát Magyarország felől importálta, a teljes behozatala 42 százalékát. Emellett a magyar villamosenergia-hálózatot működtető vállalat, az MVM is nagyon komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy Ukrajna az európai hálózathoz csatlakozni tudjon. Ráadásul július elején Lengyelország mellett Szlovákia és Magyarország is gyorssegélyt biztosított Ukrajnának az energiarendszerének működtetéséhez.
Mindezek ismeretében különösen érthetetlen, már-már cinikus a legújabb ukrán reakció. Olekszij Csernisov, a Naftogaz elnöke ugyanis lényegében arról beszélt, hogy semmiféle probléma nem áll fenn a Barátság csővezeték szállításánál. „A Lukoil elleni szankciók júniusi szigorítása nem befolyásolta az Ukrajnán áthaladó olajtranzit mennyiségét” – bizonygatta az üzleti fórumon.
Szerinte a júliusi általános olajtranzit szokásos képet mutat, ha összehasonlítjuk a mennyiségeket az előző hónapokkal. Még úgy is, hogy ebben már valóban nincs Lukoil-olaj. Leszögezte, hogy Ukrajna nem továbbítja az orosz cég nyersanyagát, de a tranzit mennyisége változatlan. Úgy fogalmazott,
nem gondolja, hogy Európában fennáll az olajhiány veszélye, ez csak politika.
Majd ezután ennek homlokegyenest ellentmondva közölte, hogy ha és amennyiben a jelenlegi olajszállítók nem esnek szankciók alá, Ukrajna folytathatja a tranzitot a Barátság csővezetéken. Hogy erre mi a garancia, arra nem tért ki. Tehát
Ezek után nem lenne meglepő, ha nem születik egyezség Magyarország, Szlovákia és Ukrajna között, és valóban pereskedés indul a rendezés érdekében. Más kérdés, hogy ez önmagában nem oldja meg az ellátásbiztonságot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.