A tavalyinál magasabb a léalma induló ára
A tavalyi 15 136 hektárhoz képest közel 100 hektárral, 15039 hektárra csökkent az almatermő terület Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) területi igazgatósága a szon.hu beszámolója szerint. Ez egy évek óta tartó tendencia, és egyfajta üzenetértékkel bírhat a hazai feldolgozók számára – mondta egy, az almatermelők számára szervezett egyeztetésen Rácz Imre, a NAK vármegyei elnöke. Mint mondta, a jó termésmennyiséghez korszerű ültetvények szükségeltetnek, hektáronkénti 10 tonnás átlagokkal nem lehet gazdaságosan termeszteni az almát.
Az alma Szabolcs-Szatmár-Bereg meghatározó gyümölcse, amelyet az idei egységes kérelmek adatai alapján több mint 15 ezer hektáron termesztenek üzemi méretben. Idén a tavaszi fagyok, a viharok, jégverések nem okoztak ágazati jelentőségű károkat, de lokálisan akadtak súlyosabb kiesések. A júniusi párás és meleg napok növelték a gombabetegségek kockázatait, ezzel jelentősen emelték a növényvédelmi költségeket – fogalmazott Lakatos Bertalan, a NAK vármegyei igazgatóságának kertészeti osztályvezetője. A kamarához érkezett információk szerint a vármegyei helyzet heterogén, a kisvárdai térségben jó, de Csenger körzetében gyenge átlagokat prognosztizálnak. Az idei vármegyei termésátlag 17 tonna/hektár körül alakulhat.
Idén 64 forintos kilónkénti induló árral veszi át a léalmát az Austria Juice Hungary Kft. anarcsi üzeme
– jelentette be Erdélyi Sándor, a feldolgozó cég ügyvezetője. Vásárosnaményi feldolgozóüzemükben augusztus 21-én indul a felvásárlás, a nagykállói telephelyükön az idén viszont csak átvétel lesz, a kiesett termés miatt feldolgozás nem. Lengyelországban 30 százalékos terméskieséssel számolnak, ami nagyban befolyásolja a feldolgozópiacot is. Magyarországon is lesz terméskiesés, számításaik szerint ebben az évben 350 ezer tonna alma teremhet – mondta. Mint emlékezetes, tavaly nagy felháborodást váltott ki, hogy 38 forintos induló árat hirdetett a cég.
A világ almatermelése jelenleg 100 millió tonna, és az 1960-as évek óta folyamatosan emelkedik. Ugyanez viszont nem mondható el az EU 27 tagországának össztermeléséről, az ugyanis már hosszú ideje 12 millió tonna környékén stagnál – mondta el Fodor Zoltán, a NAK mezőgazdasági és erdőgazdálkodási igazgatója.
A magyar átlagtermés pedig az 1980-as évek 2 millió tonnájához képest mára félmillió tonnára csökkent.
Lengyelországban azonban egy teljesen ellentétes folyamatot figyelhetünk meg, mára ők lettek az Európai Unió legnagyobb almatermelő országa. Az igazgató hozzátette, az EU-ban csökken ugyan a gyümölcs termőterülete, de a termésmennyiség érdemben nem változik, ami a folyamatos ültetvénykorszerűsítéseknek köszönhető.
Amire Magyarországon is lesz lehetőség. Mint Papp Zsolt György, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a „Kertészet – ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatása” című pályázati felhívást ismertetve elmondta, a támogatási kérelmek benyújtására szeptember 10-től egészen 2025. április 28-ig lesz lehetőség, négy szakaszban. A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 25,2 milliárd forint, egy pályázó legfeljebb 500 millió forint támogatást igényelhet.
A felhívás elsődleges célja, hogy támogassa a változó éghajlati körülményekhez alkalmazkodni képes, magas termőképességgel és termésbiztonsággal rendelkező ültetvények telepítését
– mondta a helyettes államtitkár. Ezenfelül a folyamatosan változó piaci igények kielégítéséhez szükséges innovatív termesztéstechnológiai megoldások alkalmazásának ösztönzése, a fajtaválaszték korszerűsítése, az öntözött ültetvények területének növelése, valamint az ökológiai művelésmód alkalmazásának elősegítése is cél.
Szabolcsban korszerűsíteni kell az almatermesztést, nagy kihívás a klímaváltozás
Korszerű jég- és fagyvédelem, illetve gépesítés nélkül az almatermesztés hosszú távú sikerességében és eredményességében senki sem gondolkodhat. Összességében az almaágazat legnagyobb kihívása a klímaváltozás, a munkaerőhiány és a növényvédő szerek használatának beszűkülése – jelentette ki a Szonnak Apáti Ferenc, a FruitVeB szakmaközi szervezet csengeri származású elnöke.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.