Éghajlatváltozás és koraibb szüret: Tokajban nőhet a termésbiztonság

A magyarországi szőlőtermesztésre is jól láthatóan hat a globális felmelegedés, amit már csak abból is láthatunk, hogy míg jó pár évvel ezelőttig Magyarország a szőlőtermesztés északi határán húzódott, ez a sáv most az éghajlatváltozás miatt északabbra tolódott. Ez pedig azt is jelenti, hogy egyes évjáratokban nőhet a napsütéses órák száma, nagyobb lehet a hőösszeg, ezáltal a szőlő is korábban érhet. Amennyiben megfelelő a csapadékellátottság és megfelelő az érésmenet, a borvidék egyedi szőlészeti és borászati adottságai miatt ez önmagában problémát nem okoz, sőt adott esetben jó lehetőségeket is adhat – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Molnár Péter, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke, a Patricius Borház Zrt. birtokigazgatója.

A borvidék szőlőtermesztése és borkészítése különleges, specialitása több összetevőből adódik. Szőlőtermő területének 93 százalékán a három fő fajta, a Furmint, a Hárslevelű és a Sárga muskotály terem. A Furmint és a Hárslevelű késői érésűek, sokáig megőrzik finom savszerkezetüket, vagyis – erősített rá a borvidéki elnök – 

Bár korábban érik, de az elegáns savszerkezet jellemző a sárga muskotály fajtára is. Mindhárom fajta egyaránt kiválóan alkalmas jó egyensúlyú száraz és – Tokajra inkább jellemző módon – édes borok készítésére is. 

Az éghajlatváltozás jobb minőségű aszút hozhat

A Tokaji borvidék számára a változó éghajlati körülmények között is nagyon jó potenciált jelent, hogy fajtáik jól reagálnak az időjárás változására. A korábban október közepén-végén érő késői érésű szőlőfajták mostanában jellemzően már szeptemberben szüretelhetők száraz bornak. Ezenfelül az éghajlatváltozás a Tokaji borvidéken azt is jelenti, hogy mivel nagyobb a hőösszeg és nagyobb a napsütéses órák száma, bőségesebb cukorfelhalmozódás is. Ebből következik, hogy az aszúsodás elindulásakor magasabb lehet a cukortartalom a bogyókban, és jobb minőségű aszú képződhet. 

– tette hozzá. Előny lehet, hogy a szüret egy részének korábbi végrehajtása nagyobb termésbiztonságot jelent, a szőlő kevésbé van kitéve az októberi és novemberi időjárási kockázatoknak. 

A borvidék területének nagy részét kötöttebb, magas agyagtartalmú talajok alkotják, amelyek vízmegtartó képessége nagyon jó, az idősebb tőkék pedig a mélybe nyúló gyökérzetükkel aszályosabb években is kiválóan tudják hasznosítani a beraktározódott csapadékot. Az aszúsodáshoz rendkívül speciális körülmények szükségesek. Mint mondja, azok a földrajzi és domborzati adottságok, amelyek az aszúsodás mikroklímáját biztosítják, nagyon erős alapokon állnak. A Zempléni-hegység azt északi szelektől védi a borvidéket, az ültetvények fekvése is optimális. 

Jó lehet az idei évjárat

A tokaji szőlészek számára jól indult az idei év, februárban megfelelő mennyiségű csapadék hullott, amelyet a talaj jól el tudott tárolni. A vegetációs időszakban is kedvező csapadékellátottság és jó klimatikus körülmények között fejlődtek az ültetvények. Év közben már érződött a növény fejlődésének koraisága, ami azóta is részben megmaradt. Bár a borvidék különböző területein, sőt, egyes dűlőkben is más az érés dinamikája, de általánosságban igaz, hogy a szüret korábbra tolódik. Ennek azonban nincs negatív befolyása a termésre, az érés jól halad, szóval nincs ok a panaszra – mondta Molnár Péter. 

A sok csapadék nagy fegyelmezettséget, megfelelő időben végzett és magas színvonalú szakmai munkát kívánt a szőlőtermelőktől. Tokajban ígéretes az idei évjárat, a hegyközségi tanács elnöke szerint a napokban elkezdődik a korai fajták, legnagyobb részben a sárga muskotály és a pezsgő alapjául szolgáló szőlők szedése. A Tokaji borvidéken engedélyezett szőlőfajták egyébként

• a furmint,
• a hárslevelű,
• a sárga muskotály,
• a kabar,
• a kövérszőlő és
• a zéta.