„Lehet csökkenteni a kamatokat, de bizalom és kiszámíthatóság nélkül biztosan nem fog beindulni a fogyasztás, stabilabb viszonyokat kell teremteni” – ezt mondta a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, akit azok után kérdeztünk, hogy a második negyedéves GDP-adat közlése óta egyfajta elbizonytalanodás ütötte fel a fejét a magyar gazdaság kilátásait illetően. Hiába várta a kormány, az elemzők és a jegybank is a kilábalás felpörgését, ez egyelőre elmaradt . Még úgy is, hogy egyébként az 1,3 százalékos, nem túl erőteljes, éves GDP-növekedés az uniós rangsorban a jobbak közé sorolható, igaz, a negyedéves 0,2 százalékos recesszió már lehangolóbb képet mutat. Ezek után pedig kérdésessé vált, hogy egyáltalán van-e még realitása az idei 2 százalékos növekedésnek.
Abban minden szereplő egyetért, hogy a magyar gazdaság jelenlegi legnagyobb problémája a külső és a belső kereslet hiánya, ezt látjuk visszaköszönni a hónapról hónapra megjelenő külkereskedelmi és kiskereskedelmi adatokban. Perlusz szerint azért fontos a kiszámíthatóság erősítése, hogy a végső fogyasztók és a vállalkozók is tudjanak előre tervezni, akár egy olyan környezetben is, amelyben éppenséggel negatív tényezők hemzsegnek. Épp ezért elsőként a bizalmat kell visszaszerezni, azt azonban elismerte, hogy ez egy nehéz, keserves feladat, főleg a mostani háborús, inflációs helyzetben.
Stabilitás kell, és sokkal kevesebb változás, ezért pedig a kormány is tud tenni, például azzal, hogy az átmenetinek mondott különadók valóban kivezetésre kerüljenek
– vélekedett a VOSZ főtitkára, aki emlékeztetett rá, hogy nemrégiben Hernádi Zsolt Mol-vezér élesen kritizálta a kormányt, amiért továbbra sem tervezi kivezetni a különadókat. Perlusz László megérti a költségvetés nehéz helyzetét, de szerinte egy változó világban, ahol óriási a kiszámíthatatlanság a különböző háborúk miatt, ezt nem lehet tetézni idehaza. Minél stabilabb viszonyok kellenek, hogy a vállalatok és a fogyasztók részéről is helyreálljon a gazdaságba vetett bizalom.
Szerinte a bizalom helyreállítása nélkül nem lehet csodát várni, a beruházások elmaradása a kereslet hiányára vezethető vissza, addig pedig a vállalatok sem fognak beruházni, amíg nem látják, hogy pontosan mire számítsanak.
Ezzel együtt hangsúlyozta, nem szabad a beruházásokat sem elhanyagolni, csak tudomásul kell venni, hogy önmagukban a beruházások sem hoznak csodát.
„Üdvözöljük a kkv-államtitkárság felállítását, hiszen a vállalatok 95 százaléka is kkv” – mondta a legújabb hírről, mely szerint szeptemberben felállhat az új államtitkárság a Nemzetgazdasági Minisztériumban. Hozzátette, nagyon sok olyan sajátosságuk van a kkv-knak, például tőkeellátottság vagy termelékenység terén, amelyek miatt érdemes külön kezelni és támogatni őket, mint a nagyvállalatokat, egyébként pont ez tükröződik a Széchenyi-kártya program több mint 20 éves működésében is. Ezért ha még nagyobb, összehangolt figyelmet kap a szektor, azt üdvözlik. Részleteket azonban még nem tudott mondani, mert nem vonták be őket a szervezésbe.
A növekedéssel kapcsolatban azt mondta: az a baj, hogy folyamatosan lefele korrigálnak a várakozások: az év elején még 3-4 százalékkal indultunk, most már a 2 százaléknak is örülnénk, sőt, „lehet, hogy jóval alatta marad” a növekedés. Emlékeztetett rá, hogy tavaly nagyon hasonló forgatókönyv játszódott le, mindenki abban bízott, hogy sikerül elkerülni a recessziót, aztán tudomásul kellett venni, hogy recesszió van, majd legalább idén növekedünk. Most azonban itt vagyunk, de továbbra sem látni az elrugaszkodást, legfeljebb enyhe növekedés várható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.