„A jegybank korábbi döntései során azt hangsúlyozta, hogy a következőkben egy-egy ülésen az lesz a kérdés, hogy az adott hónapban kismértékű lazítást (ez az eddigiek alapján 25 bázispontot jelent) hajtanak végre vagy pedig nem változtatnak a monetáris kondíciókon. Az elmúlt hónapban 3 olyan dolog is történt, ami a mostani kamatcsökkentés ellen szól” – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa kedden kamatdöntő ülést tart, előző alkalommal 25 bázisponttal 6,75 százalékra mérsékelte alapkamatot. A jegybank még 2022 májusában kezdett bele a monetáris kondíciók normalizálásába, az akkori 18 százalékos egy napos betéti eszköz kamatának mérséklésével, majd alapkamattal történő összezárásával. Azóta minden kamatdöntő ülésén kisebb-nagyobb mértékben, de megvágta az irányadó rátát, így ha most kedden valóban leáll, azzal 27 hónap egybefüggő kamatcsökkentések sorozatát szakíthatja meg.
Regős rámutatott, több kedvezőtlen fejlemény is történt a legutóbbi kamatdöntés óta. A júliusi infláció a jegybanki célsáv fölött volt, 4,1 százalékot tett ki, emellett a forint árfolyama is viszonylag gyengén alakult az elmúlt időszakban, így szerinte egy váratlan lazítás félő, hogy túlzottan gyenge árfolyamot eredményezne, amit pedig az MNB el szeretne kerülni. A jegybank ugyanis az elmúlt időszakban kommunikációjában többször jelezte az árfolyam fontosságát (egyfajta árfolyamvezérelt üzemmódba lépve), ami egyébként egy kis, nyitott gazdaságban egybevág az inflációs célkövetés politikájával.
A harmadik tényező, ami a csökkentés ellen szól, az az elmúlt időszakban kialakult piaci turbulencia, ideértve a japán jegybank kamatemelésének hatását és a felerősödő amerikai recessziós félelmeket. Ez a hazai jegybankot óvatosságra intheti
– magyarázta a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki szerint az amerikai recessziós félelmek fokozódása segíti a későbbi lazításokat, hiszen ennek nyomán a piac a korábbinál több kamatcsökkentést kezdett árazni a tengeren túlra, az alacsonyabb nemzetközi kamatkörnyezet pedig lehetőséget teremt az MNB számára is a lazításra. Ennek megfelelően várhatóan szeptemberi ülésén az MNB ismét lazíthat a monetáris politikáján.
Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy egyrészt a kamatcsökkentési várakozások felerősödtek a tengerentúlon, másrészt a júliusi, hazai inflációs adat kellemetlen meglepetést hozott.
Eközben a piaci kamatvárakozások itthon is lejjebb ereszkedtek összességében az egy hónappal ezelőttihez képest, emiatt szerinte a piaci szereplők számára egy újabb kamatvágás nem jelentene igazán nagy meglepetést.
Ugyanakkor – folytatta az elemző – az is látszik, hogy nemcsak a magyar, de a tengerentúli és kínai gazdasági növekedési kilátások is romlanak, miközben a régióban a cseh jegybank már 4,5 százalékra vágta az irányadó rátát, ami így több, mint 200 bázisponttal marad el a magyar szinttől jelenleg.
Összességében tehát a vártnál rosszabb júliusi inflációs adat mellett a piaci kamatvárakozások és a romló gazdasági növekedési kilátások a kamatcsökkentés felé billenthetik a mérleg nyelvét, emiatt 25 bázispontos kamatcsökkentésre számítunk
– mondta az elemző, aki szerint a következő negyedévek kilátásai eközben eléggé bizonytalanná váltak az elmúlt hetek eseményeit követően. Az év végi előrejelzésünk az alapkamatra, ami jelenleg 6,50 százalékon, most már kicsit túl szigorúnak tűnik, lefelé mutató kockázatokat érzékelünk ebben – mutatott rá.
Pénteken a monetáris politika szempontjából kulcsfontosságú esemény történt, Jerome Powel FED-elnök kimondta azt, amit nagyon régóta vártak a piacok és sokan idehaza is. Mivel az inflációs folyamatok alapján az elnök szerint jó okuk van a döntéshozóknak azt gondolni, hogy vissza fognak térni a 2 százalékos inflációhoz, ezért szerinte
eljött a kamatcsökkentések ideje.
Bár csak szeptemberben hozhatja meg erre vonatkozó döntését a Fed, a feltörekvő piacokra már most óriási hatással van egy ilyen döntés meglebegtetése is. A forint a hírre azonnal erősödni kezdett a főbb devizákkal szemben, ami érhető annak fényében, hogy a fennálló kamatkülönbözet miatt a magyar jegybank sem tud tovább lépni addig, míg Amerikában nem csökkennek a kamatok. Tehát ha most augusztusban nem is, de szeptember már biztosan folytathatja a lazítást az MNB. Ezzel együtt nagy kérdés, hogy összességében hány kamatvágást hajt végre idén a Fed, amely idén az év eleji piaci várakozásokhoz képest sokkal óvatosabb lett az elmúlt hónapokban.
Regős szerint amennyiben a Fed és az EKB is végrehajt még 2-2 vágást az idén, akkor erre az MNB-nek is jó esélye van, bár ez attól is függ, hogy hazánk kockázati megítélése vagy az infláció miképp alakul, ha ugyanis kedvezőtlenül, akkor nem kizárt, hogy csak 1 kamatcsökkentés lesz, míg ha a Fed és az EKB 2-nél több vágást hajt végre (vagy 25 bázispontnál nagyobbat) és a kockázati megítélés is kedvezően alakul, akkor nem zárható ki a 3 vágás sem, ez a mostani árfolyamszint mellett egyelőre távolinak tűnik. Fontos azonban azt is hangsúlyozni, hogy nem kizárt, hogy a piaci értékelés ismét kissé túlfut a realitáson és a Fed a piac által vártnál kevesebb, kisebb lazítást hajt végre – figyelmeztetett a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.