„A növényi vírusok, a gombák, a baktériumok, a fitoplazmák, a rovarok, az atkák és a fonálférgek is mind idegenhonos károsítók, és amennyiben egy országban nincsenek jelen, de kedvezőek a körülmények és a szaporodásukhoz minden feltétel adott, akkor meg tudnak telepedni és jelentős károkat okozhatnak” – mondta Megyeri Szabolcs dísznövénykertész, a Megyeri kertészet tulajdonosa a Világgazdaságnak.
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) a #PlantHealth4Life kampányban hívja fel a lakosság és a gazdálkodók figyelmét a növények egészségének megőrzésére.
A kampányban 21 országgal együtt Magyarország is részt vesz, az EFSA hazai partnere pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A hatóság növényegészségügyi bizonyítvánnyal és növényútlevél kiállításával előzi meg és egyben védekezik is a karantén károsítók behurcolása ellen.
Növényútlevelet a növényvédelmi hatóság felügyelete alatt a felhatalmazott vállalkozók állíthatnak ki. Olyan hatósági címkéről van szó, amely bizonyos jogszabályban meghatározott növények Európai Unión belüli szállításukhoz szükséges és igazolja a növények zárlati (karantén) és vizsgálatköteles nem zárlati károsítóktól való mentességét.
Különösen kockázatos a növényegészségügyi szabályozás alá tartozó karantén károsítók: a Spodoptera frugiperda, a Xylella fastidiosa és a Popillia japonica behurcolása is.
A növények ellenőrzésével a karantén károsítók megjelenését és megtelepedését akadályozza meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a vármegyei kormányhivatalban dolgozó felügyelők.
Ha egy növény nem megbízható vagy bizonyos károsító vonatkozásában kockázatos helyről származik – például Olaszországból a leander vagy az olajfa, amelyeknél jelen lehet a Xylella fastidiosa baktérium –, akkor ha behoznánk ezeket a növényeket, rendkívül nagy károkat okozhatnak. Nemcsak a hazai növény- és állatvilágot fenyegeti, hanem az egészséges élelmiszer-előállítást is
– magyarázta Megyeri Szabolcs.
A köztereket és a parkokat díszítő növényeket is ugyanúgy fenyegetik a karantén károsítók. Ha a növény nem rendelkezik útlevéllel, ami egy rajta szereplő hatósági címke, akkor a károsítókat észrevétlenül is be lehet hurcolni.
A károsítók jelenléte a növények pusztulását okozhatják, valamint befolyásolják az erdők, a parkok állapotát, a gazdálkodók, a termelők, a kereskedők megélhetését és nem utolsó sorban az élelmiszerek minőségét és árát is.
A növényútlevél kötelesek közé sorolhatók például a pozsgások, a cserepes növények, a Yukka, az Aloe vera, többek között a Nerium leander is
– mondta a dísznövénykertész.
Fontos, hogy az ültetésre szánt növények online értékesítése is kizárólag növényútlevéllel megengedett. Ez igazolja, hogy a termesztés és az előállítás a növényegészségügyi követelmények betartásával történt.
Növényegészségügyi bizonyítvány nélkül öt fajnak a termése hozható be EU-n kívülről: az ananász, a banán, a datolya, a durián és a kókusz
– sorolta Megyeri Szabolcs.
Magyarországon a Nébih egyik alapfeladata a növényegészségügyi hatósági és monitoringrendszer működtetése. Kiemelt figyelmet fordít arra, hogy károsítóktól mentes és kiváló minőségű szaporítóanyagok legyenek elérhetőek mind a gazdálkodók, mind a lakosság számára. Csak a növényegészségügyi szabályoknak való megfeleléssel lehet fenntartani az egészséges és magas díszítő értékkel bíró növényeket – tette hozzá a dísznövénykertész.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.