A szarvasok miatt csökken a termés, a kárrendezés óriási macera
A múlt század közepe óta folyamatosan nő a nagyvadállomány Magyarországon, ezek a fajok ma már nyílt mezőgazdasági területeken is jelen vannak, egyre nagyobb károkat okozva a termelőknek. A vadkárok csak egy kis részét követi teljes körű kárrendezés (2022-ben a térített vadkár 3,1 milliárd forint volt, miközben az agrárkamara becslése szerint 21 milliárdra is rúghatott a teljes kárösszeg). A mezőgazdasági termelők e témára vonatkozó aktuális tapasztalatait összegzi az Agroinform.hu mintegy félezer gazdálkodó válaszait feldolgozó elemzése.
A válaszadó gazdálkodók 86 százaléka tapasztalt már az elmúlt évek során vadkárt az általa művelt földeken. A többség, 79 százalék szinte minden évben észleli ezt a problémát, idén kiugró növekedés a beérkező adatok alapján nem mutatható ki. A vadkárt észlelők 68 százaléka a kukorica, 63 százaléka a napraforgó, míg 53 százaléka az őszi gabona termőterületein észlelte a károkozást, mivel ezek a legnagyobb területű kultúrák az országban.
A vadkárral érintett területeken a beszámolók 77 százaléka szólt 10 százaléknál nagyobb terméskiesésről az eredetileg várható terméshozamhoz képest, az 50 százaléknál nagyobb mértékű kártétel az esetek 15 százalékánál fordult elő
Az érintett termelők 40 százalékának a vadászható vadfajok közül a szarvasok (gím- és dámszarvas) okozták a legnagyobb kárt. Az őz és a vaddisznó a válaszadók 17-17 százalékánál vezeti a károkozó fajok listáját, további 15 százalék a mezei nyulat teszi az első helyre.
Eleve lemondanak a kár rendezéséről
A vadkár elleni védekezésben a gazdálkodók több eszközt igyekeznek bevetni, ám ennek komoly korlátai vannak, részben az érintett kultúrák sajátosságaiból eredően, illetve a rendelkezésre álló anyagi források szűkössége miatt. A válaszadók
- 51 százaléka használ legalább a területének egy részén vadriasztót,
- 35 százalék villanypásztort,
- 24 százalék kerítést is alkalmaz a vadak ellen.
A vadkár rendezését a felmérésben részt vevő gazdálkodók 54 százaléka nem is kezdeményezi a vadgazdálkodást ellátó szervezeteknél.
Ennek elsődleges okai a jogérvényesítés bonyolultsága, illetve a korábbi kapcsolódó rossz tapasztalatok voltak. A kezdeményezett vadkárrendezések jelentős része ugyanis a válaszok szerint eredménytelen marad, a vadgazdálkodók az esetek 35 százalékában egyáltalán nem nyújtanak pénzügyi kompenzációt, további 42 százalékban pedig csak részlegesen teljesítik azt.
Ezek a kedvezőtlen tapasztalatok vezethettek oda is, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tavaly november végén úgy döntött, céget alapít, amelyik peres ügyekben átvállalja a gazdálkodók vadkár-követeléseit, és lefolytatja a vadásztársaságokkal az eljárásokat. A NAK ezzel szigorúbb helytállást szeretne elérni a vadászatra jogosultaktól a gazdálkodói követelések teljesítésében.
Beleáll az agrárkamara a mezőgazdászok és a vadászok vitájába
Céget alapít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, hogy peres ügyekben átvállalja a gazdálkodók jogos vadkárköveteléseinek behajtását – jelentette be a köztestület.
A közlemény szerint valamennyi szereplő érdeke a konstruktív párbeszéd kialakítása a mezőgazdasági termelők és a vadgazdálkodók között, hiszen miközben a mezőgazdasági termelés fontossága megkérdőjelezhetetlen, azt is figyelembe kell venni, hogy a mezőgazdasági tevékenység a vadfajok természetes élőhelyét keresztezi.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.