Varga Mihály: csiszolnak az adórendszeren, néhány teher megszűnik, de a csipszadó marad
„A magyar adórendszer a legkomolyabb nemzetközi elemzőintézetek szerint is versenyképes, mégpedig a Tax Foundation legutóbbi mérése szerint a 11. legversenyképesebbek vagyunk a világ országai között” – mondta az InfoRádióban Varga Mihály pénzügyminiszter. Úgy véli azonban, hogy – bár a vállalkozások és a lakosság számára is jó az adószerkezet – az elmúlt tíz évben azért részben megváltozott a világ. „Ezalatt ráépültek az adórendszerünkre olyan elemek, amelyeket szerintem majd tisztítani kell” – mondta, egy hajóhasonlatot felhozva, amire „menet közben kagylók és csigák tapadtak, amelyeket időnként szintén el kell távolítani”.
A világ digitalizálódik, ennek eredményeként pedig például az szja-bevallásokat a NAV készíti el, ami egy jele annak, hogy ma sokkal inkább a digitális lehetőségek szabják meg az adózási versenyképesség területén is a lehetőségeinket. Másrészt pedig vannak alapelemei a magyar adórendszernek: a közösségi szükségletekhez vagy közösségi kiadásokhoz szükséges bevételt a fogyasztási típusú adókon – áfa, jövedéki adó – szedik be, miközben alacsony szinten tartják a munkát és a jövedelmet terhelő adókat. A jövedelmeken belül pedig, mivel demográfiai kihívás közben vagyunk, elemi érdekünk, hogy a gyermeknevelést, a gyermekvállalást támogassa az adórendszer is.
Drámaian visszaesett a születések száma hazánkban
Az előzetes adatok szerint 2024 júliusában 6793 gyermek született, és 10 044-en haltak meg. 2023 júliusához képest a születések száma 13, a házasságkötéseké 14 százalékkal csökkent, a halálozásoké 2,8 százalékkal nőtt.
Megjelentek azonban új elemek, mint például a társasági adóban a globális minimumadó. Magyarországon két kulcsunk van, egy 9 százalékos meg egy 15 százalékos, tehát elkezdett bonyolultabbá válni a magyar társaságiadó-rendszer is – ismerte el. Másrészt a jövedelemtípusú adóknál is ott van a négygyermekes anyák élethosszig tartó adókedvezménye, a 25 év alattiak szja-kedvezménye, az első gyermeket vállaló anyáknál a 30 év alatti adókedvezmény és még egy sor más – sorolta. Mivel időközben bonyolultabb lett az adórendszer, most dolgoznak az átvilágításán, mert több mint tíz év után megérett rá az idő – beleértve a különadókat is – válaszolt a riporter felvetésére.
Extraprofitadók: a tervezettnél lassabb kivezetés
„Itt azt tudjuk vállalni, amit korábban mondtunk: folyamatosan történik az extraprofitadók kivezetése, de lassabban tudjuk ezt megtenni, mint korábban gondoltuk” – mondta a miniszter.
Jövőre már kivezetik
- a légiforgalmi adót,
- a gyógyszergyártók adóját és
- a távközlési adót.
Nagyon bízom benne, hogy a következő lépésben pedig a más ágazatokat érintő különadókat, extra adókat is felül tudjuk vizsgálni és ki tudjuk majd vezetni, vagy csökkenteni tudjuk
– tette hozzá.
A kormány ezekben az ügyekben, az átvilágítás eredményeit is figyelembe véve, az őszi költségvetési vitával párhuzamosan fog véleményt nyilvánítani.
A csipszadó eredményére vonatkozó kérdésre – amely szerint a fogyasztást sújtó teher ellenére több fogy az egészségtelen étkekből – azt válaszolta:
„Nyugodt vérmérséklettel fogadom a multinacionális cégek meg-megújuló kísérletét, hogy ezt a típusú adót valahogy kivegyék a rendszerből.” A szándék a csipsz, a cukor, a zsír, a transzzsír és más, az orvostudomány által is egészségtelennek tartott termékek adóztatásával az volt, hogy egyrészt ezekből kevesebbet fogyasszunk, illetve hogy ha már ilyen terméket eszünk, akkor abban kevesebb só, kevesebb káros anyag legyen. A harmadik szempont pedig az volt, hogy az egészségügy többletforrásokhoz jusson. Mind a három feltétel megvalósult.
Elérte a célját a csipszadó
Varga szerint az ilyen tanulmányok szerzői elfeledkeznek arról, hogy a reálbér-növekedés miatt az emberek mindenből többet fogyasztanak.
- A húsfogyasztás 20,
- a halfogyasztás 30,
- a sajt- és túrófogyasztás 42 százalékkal
nőtt a 2010 és 2018 közötti időszakban. A csipszadó pedig szerinte beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és bajba is kerülnénk talán egy kicsit, ha most hirtelen azt a 90 milliárd forintot, ami befolyik ebből az adótípusból, az egészségügytől el kéne vonnunk.
Szerintem a csipszadó marad
– mondta.
Ha 40 százalékkal nő a kiskereskedelmi forgalom az adott időszakban, és ezeknek a termékeknek a fogyasztása kisebb mértékben növekedett, akkor ez egy jó adó volt – tette hozzá. Ráadásul, a szabályozás lehetővé tette, hogy ha a magyarországi gyártó egy egészségtelen terméket állít elő, ami után adóznia kellene Magyarországon, de kiviszi exportra, akkor nem kell az adóját megfizetnie.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.