A víziszárnyasok fogyasztása javította a takarmánygyártás helyzetét

Az elmúlt évben összesen 3,65 millió tonna haszonállattakarmány-keveréket állítottak elő Magyarországon, szinte ugyanannyit (0,4 százalékkal többet), mint az előző évben, amikor viszont egy 8,1 százalékos mennyiségi csökkenést szenvedett el az ágazat. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adataiból az is kiderült, hogy a víziszárnyasok fogasztása megnőtt, emellett pedig megakadt a takarmánygyártás évek óta tartó koncentrációja, hiszen a 2022-es 34,9 százalék után tavaly már csak az előállított keveréktakarmányok mennyiségének 33 százalékát adta az öt legnagyobb magyarországi keveréktakarmány-gyártó vállalkozás.

A 2022-es 49,1 százalék után tavaly már az összes Magyarországon gyártott keveréktakarmány 49,8 százalékát, 1,82 millió tonnát adták a baromfitakarmányok. A sertéstakarmány 1,262 millió tonnával, a szarvasmarha-takarmányok pedig 461,3 ezer tonnával részesedtek a 2023. évi termelésből.

Visszaállt a víziszárnyasok fogyasztása

A baromfitápok aránya annak ellenére növekedett, hogy az előállított brojlertáp mennyisége 3,3, a pulykatápgyártás pedig 6,6 százalékkal csökkent 2023-ban. A tojótápgyártás ugyanakkor 5,1 százalékkal nőtt, míg 

A sertéstáp-előállítás 4,5 százalékkal mérséklődött, a szarvasmarhatáp mennyisége pedig 14,5 százalékkal emelkedett 2022-höz képest. Érdekes, hogy egyébként a sertésállomány növekedett, a tyúkfélék létszáma pedig csökkent tavaly.

Az öt legnagyobb magyarországi keveréktakarmány-gyártó vállalkozás adta az előállított keveréktakarmányok mennyiségének 33 százalékát (1,2 millió tonna) 2023-ban. A top 5 cég részesedése a teljes termelésből 2022-ben 34,9 százalék, 2021-ben 34,5 százalék, 2020-ban 32,2, 2019-ben 31,3 százalék volt.

A 3,65 millió tonna keveréktakarmányhoz

• 2,256 millió tonna gabonafélét,
• 509,9 ezer tonna fehérjenövényt és származékait és
• 300 ezer tonna olajmagvat és származékát

használták fel a gyártók Magyarországon 2023-ban.

Jól jelzi a feldolgozóipari melléktermékek jelentőségét, hogy a DDGS-ből (kukoricából készült szárított gabonatörköly) 81,5 ezer tonna került a takarmánykeverékekbe. Malomipari melléktermékekből 116,2 ezer tonnát, söripari, valamint cukoripari melléktermékekből 17,2, illetve 22,5 ezer tonnát használtak fel. A szintén kukoricaalapú CGF és CGM takarmánycélú felhasználása minden bizonnyal meghaladja a statisztikai felmérés során kapott 25 ezer tonna bekeverési értéket, ugyanis a legnagyobb felhasználók (szarvasmarha-tenyésztők) által a keverőkocsikba betett mennyiségről az AKI nem rendelkezik információval.

A tápokba kevert ásványi eredetű anyagok mennyisége 100,4 ezer tonna volt, a takarmányok táplálóértékét növelő és az állatok biológiai hatékonyságát fokozó takarmánykiegészítőkből pedig 94,3 ezer tonnát kevertek be.

A takarmánykeverékek éves értékesítési ára minden kategóriában meghaladta a 2022-es árat, bizonyos kategóriában több mint a 8 százalékkal. Az éven belüli változás viszont minden negyedévben rendre az árak mérséklődését jelezte 2023-ban. Egy évvel korábban, 2022-ben ellentétes tendenciát figyelhettünk meg, akkor negyedévről negyedévre emelkedett az átlagár.

Visszaesett az export

Az állománylétszámban és a takarmányfelhasználás belső arányaiban bekövetkezett változás ellentmondását oldják fel az exportadatok. A haszonállatok takarmányait magába foglaló termékcsoportra vonatkozó KSH-külkereskedelmi adatok alapján ugyanis 

Az adatok értékeléséhez azonban tudni kell, hogy a kategória nemcsak kész takarmányokat, hanem különféle készítményeket, illetve takarmány-összetevőket is tartalmaz. A termékcsoport importértéke 156,5 millió eurót, az exportérték 214,9 millió eurót tett ki 2023-ban. Az export három legnagyobb célpiaca mennyiségben Románia, Horvátország és Szlovákia volt, a kivitel 70 százaléka e három országba irányult. Az import legnagyobb mennyiségben Ausztriából, Szlovákiából és Ukrajnából érkezett, a behozatal több mint 60 százaléka e három országból érkezett 2023-ban.