Az inflációs hónapok sok kellemetlenséget okoztak a háztartásoknak. Ugyanakkor a családok a hiteleiket a válság alatt rendben fizették – ezt mutatja a lakossági hiteltartozások alakulása.
Gergely Péter, a Biztos Döntés szakértője szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatsora arról tanúskodik, hogy június végén a 19 884 milliárd forintos lakossági hitelállományon belül mindössze 705 milliárd forint értékű hitel volt nem teljesítő. Ez a teljes hitelállománynak a 3,54 százaléka. Egy évvel korábban, 2023 júniusában a hitelállomány 4,61, 2022 nyarán pedig 6,13 százalékát nem fizették már huzamosabb ideje – emlékeztet a pénzügyi szakértő.
A lakáshitelek esetében még számottevőbb az adatok javulása. 2022-ben a 7914 milliárd forint értékű lakóingatlannal fedezett hiteleknek 4,45 százaléka számított nem teljesítőnek a bankoknál, 2024 júniusára ez az arány a 9510 milliárdos lakossági kinnlevőség 2,02 százalékára csökkent. A nem teljesítő hitelek állománya két év alatt 352 milliárd forintról 192 milliárd forintra apadt.
Gergely Péter szerint a kedvező folyamatokat a „banki feketelistán”, hivatalos nevén a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) nyilvántartott mulasztások alakulása is jól mutatja. Az elmúlt 12 hónapban 598 ezerről 545 ezerre esett a fennálló mulasztással bíró hitelszerződések száma, ami közel 9 százalékos csökkenés. Hasonló mértékben, 236 ezerről 215 ezerre csökkent azoknak a hiteladósoknak a száma, akiknek a tartozását már nem tartják aktív státuszban, ám a korábban megcsúszott hitelszerződés lezárása óta nem telt el egy év.
Összességében a KHR listája jelenleg 760 ezer mulasztást tart nyilván, miközben az élő hitelszerződések száma június végén a KHR-t működtető BISZ Zrt. adatai szerint 6,89 millió volt, ami 5,045 millió személyhez kapcsolódott.
Az idei állomány javulásának jelentős része a hiteldinamika felfutásának tudható be – emlékeztet a Biztos Döntés pénzügyi szakértője. Gergely Péter arra hívja fel a figyelmet, hogy míg 2023-ban a háztartási hitelállomány 6,4 százalékkal bővült, addig a jegybank hitelintézeti eredménysora szerint az elmúlt 12 hónapban a lakossági hitelállomány 11,6 százalékkal, több mint 2000 milliárd forinttal emelkedett, a már említett közel 20 ezermilliárd forintos összeghatár közelébe.
Az, hogy a megugró infláció nem okozott komoly gondokat a lakossági hitelezésben, a szakértő szerint a kormánydöntés alapján 2022 januárja óta élő, többször meghosszabbított kamatstopnak is köszönhető. Gergely Péter szerint a bankok ezen elszenvedett veszteségeit jelentős részben csökkentheti az, hogy nem kell a bedőlt hitelek után komoly leírásokat alkalmazniuk. A Biztos Döntés szakértője szerint emellett az inflációs időszak kiváló átvészelésében az is szerepet játszott, hogy a lakáshitelek több mint 90 százaléka mellett immár a személyi kölcsönök döntő része végig fix kamatozás mellett érhető el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.