Kiderült, miért esett hatalmasat az ipari termelés

Idén júliusban 1,3 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene az előző év azonos időszakához mérten. Ez azt jelenti, hogy az első becslésben közölt júliusi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott – tájékoztatott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júliusban az előző hónap szintjén maradt.

Mit látszik A KSH második becsléséből? 

Az adatokból kiderül: 

• Az egy évvel korábbinál 1,5 százalékkal nagyobb ipari export volumene, ezen belül a feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 8,5, a 13 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 1,9 százalékkal kisebb volt. 
• Az ipar belföldi értékesítése 0,8 százalékkal nőtt, a feldolgozóiparé 1,4 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest.
• Az iparon belül döntő, 95 százalékos súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 2,4 százalékkal kisebb, ugyanakkor a csekély súlyú bányászat kibocsátása 25, az energiaiparé – a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás – 4,2 százalékkal nagyobb volt. 

A feldolgozóiparon belül leginkább a járműgyártás esett vissza 

• A legnagyobb súlyú,

• A közúti gépjármű gyártása 16,0, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 2,1 százalékkal csökkent.
• A 10 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 10,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legnagyobb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 14,9, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 13,7 százalékkal visszaesett.
• A feldolgozóipari termelés 9,1 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 1,0 százalékkal kisebb volt a 2023. júliusinál. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 12,9 százalékkal visszaesett, míg a számítógép, perifériás egység gyártása 26 százalékkal nőtt.

Nőtt az élelmiszer, ital és dohánytermékek gyártása

• Az előző havi csökkenés után a feldolgozóiparból 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 3,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, mind a hazai, mind a külpiaci eladások bővülésének köszönhetően. A legnagyobb, 23 százalékos súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 13,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. További nyolc alágazatban 2,4 és 21 százalék közötti mértékben nőtt a termelés, a legerőteljesebben a malomipari termék, keményítő gyártásában, a legkevésbé az italgyártásban. Mindössze két alágazatban csökkent a kibocsátás: a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban 27, a növényi, állati olaj gyártásában 3,8 százalékkal.
• A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 10,5, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 0,4 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál.
• A legnagyobb mértékben, 16,6 százalékkal a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység bővült, a növekedésben az alacsony bázis hatása is szerepet játszott.
• Folytatódott a visszaesés a feldolgozóipari termelésből 5,4 százalékot képviselő gép, gépi berendezés gyártásában: júliusban 1,3 százalékkal mérséklődött a termelés.
• Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 13,1 százalékkal a kisebb súlyú gyógyszergyártás kibocsátása csökkent, elsősorban az export visszaesése miatt, a belföldi értékesítés nőtt.

Négy régióban nőtt, négyben csökkent az ipari termelés  

Az előző év azonos időszakához képest 

• A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 2,7 százalékkal csökkent 2023 júliusához mérten. Az új belföldi rendelések 9,2, az új exportrendelések 1,5 százalékkal mérséklődtek. Az összes rendelésállomány július végén 27 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Mi történt idén január–július között?

• Az ipari termelés 3,0 százalékkal csökkent. Az összes értékesítés 62 százalékát adó külpiaci eladások volumene 4,4, a 38 százalékot képviselő hazai értékesítésé 2,3 százalékkal mérséklődött.
• A feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 12,2 százalékkal a villamos berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 6,9 százalékkal csökkent. Négy alágban nőtt a termelés volumene, mégpedig 0,8 és 6,5 százalék közötti mértékben, a leginkább az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában.