Orbán Viktor legszebb álma: valóra válhat, de nemcsak a magyarokon múlik

Ahogy korábban megírtuk, Orbán Viktor miniszterelnök a szokásos péntek reggeli rádióinterjújában beszélt a magyar gazdaság kilátásairól és arról diskurzusról, amely az utóbbi időben a hazai közéletben ennek kapcsán kibontakozott. A kormányfő szerint az a sok rossz, amit hallani, valójában ismerethiányból fakad, ugyanis a magyar gazdaság egy konjunkturális ciklus és ezzel együtt a növekedés kapujában áll. Elemzőket kérdeztünk, hogy ők hogyan vélekednek a következő időszak hazai kilátásairól.

A gyógyulás után jöhet a gyorsulás

– mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint a tavalyi recesszió után az idei még a gyógyulás éve a magyar gazdaságban, a nagyobb növekedés csak jövőre jöhet, akkor 3,6 százalékkal bővülhet a GDP, azt követően pedig 4,4 százalékkal. Ennek azonban vannak peremfeltételei, az első és legfontosabb ezek közül, hogy javuljon az üzleti és fogyasztói bizalom, aminek hatására végre elkezdődhet fogyasztás fellendülése és a beruházási aktivitás helyreállása. 

Egyelőre a vártnál lassabban indul be a lakossági költekezése, noha lassan egy éve közel 10 százalékkal nőnek a reálbérek, a lakosságra jellemző óvatossági motívum miatt egyelőre nagyon nem akar meglódulni a kiskereskedelmi forgalom, ami az év első hét hónapjában mindössze 2,6 százalékkal növekedett, miután 2023-ban közel 8 százalékkal esett vissza. Virovácz Péter szerint azért fontos, hogy megtörténjen a helyreállás, azzal ugyanis javulhat a költségvetés bevételi oldala, és lesz lehetősége az államnak beruházásokat és különböző támogatási programokat finanszírozni. Ahogyan azt egyébként tervezi a kormány az őszi gazdaságélénkítő akciótervében.

Több tényezőtől is függ, hogy valóban robban-e a magyar gazdaság

Nem azt mondom, hogy sok az idénre várható 1,5 százalékos növekedés, de legalább növekszünk – mondta lapunknak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki szerint jövőre ennél nagyobb növekedésre lehet számítani. Ez több tényezőtől is függ, például, hogy mekkora lesz a béremelés 2025-ben, helyreáll-e a külső kereslet, illetve hogy a beruházások és az uniós pénzek megindulnak-e.

Ahogy korábban mi is írtunk róla, jövőre minden esély megvan arra, hogy két számjegyű legyen a bérdinamika, a formálódó minimálbér-megállapodás után a fizetések vásárlóereje tovább emelkedhet, ami segíthet abban, hogy feloldódjon a lakosság óvatossági motívuma.

Regős arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei adatokból az is látszik, ha nem is feltétlen a kiskereskedelem, hanem a szolgáltatások és az online rendelések lehetnek a fogyasztás mozgatórugói. Hangsúlyozta, hogy az export mellett a beruházások terén is bőven van lehetőség növekedésre, ehhez azonban az is kell, hogy a külső kereslet is javuljon, azaz a vállalatok motiválva érezzék magukat a beruházásra, és lássák, hogy van értelme beruházni, mert a terméküket megveszi valaki.

Jöhet a fordulat az exportban és az iparban

Virovácz Péter alapvetően a belső motorokkal számol jövőre, de szerinte eljöhet a fordulat az export és az ipari termelés terén. Idén pont a külső kereslet gyengesége miatt rontotta le az év elején a 4 százalékos növekedési várakozását 2,5 százalékra a kormány, miután két hónap után világossá vált, hogy a felvevőpiacaink is keresleti problémákkal küzdenek. Az elemző azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő hónapokban egymás után lépnek be új kapacitások a termelésbe a BYD, a CATL és a BMW jóvoltából, amelyek támaszt adhatnak a növekedésünknek.

Az már persze más kérdés, hogy ezek mennyire tudnak felpörögni. Idén az év eleje óta nagy kapacitáskihasználatlanság jellemzi a magyar ipart, hiába épült rengeteg kapacitás az elektromos átálláshoz kapcsolódva, ezek alig-alig termelnek, elég csak az SK Innovationre gondolni, ahol a megrendeléshiány miatt lassan egy éve folyik próbagyártás, emiatt több száz kölcsönzött munkavállalójától vált meg a dél-koreai vállalat. De a kecskeméti Mercedes-gyár sem használja ki a teljes kapacitását, az év második felében csak két műszakos munkarendben üzemel, ami a termelésének egyharmadát érinti. Az elemző mindezek ellenére úgy véli, még akkor is, ha gyenge lesz a globális kereslet jövőre, a belépő új termelési kapacitások mindenképpen elkezdenek majd termelni, így ha a debreceni BMW-gyárban fél gőzzel is megy, már akkor is nőhet az ipari termelés. Amire óriási szükség is van, gyakorlatilag már második éve tart a hazai ipar lejtmenete, idén két hónapot leszámítva csökkent a kibocsátás. 

A külső kereslettől kell talán a legjobban tartani

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy elsősorban a külső kereslettől függ, hogy mennyire képes a magyar gazdaság gyorsabb ütemre kapcsolni, egyelőre ugyanis a nemzetközi környezet nem túl kedvező. 

Az elemzők közül talán ő a legpesszimistább, szerinte ha messzebbről nézzük a magyar kilátásokat, és nem csak a termelési belépő exportkapacitásokat vesszük alapul, akkor az összkép nem olyan kedvező, ugyanis a magyar gazdaság versenyképessége és hatékonysága továbbra sem a legjobb. Ráadásul véleménye szerint beruházások terén sem látszik a fordulat, ami miatt felfelé kilógnánk a régióból a növekedés terén.

A globális keresletnek kell helyreállnia, nem feltétlen Németországnak

Virovácz Péter szerint a magyar növekedés és külső kereslet szempontjából nem Németország a fő kérdés, a magyar gazdaságnak a autóipar és az elektromos átállás fellendülésére van szüksége, és arra, hogy a most látott a hullámvölgy véget érjen. Németország és főleg a német járműgyártás évtizedek óta nem látott válságát éli, ami Magyarország számára kifejezetten rossz, hiszen az exportunk 25 százaléka közvetlenül Németországba irányul. Ugyanakkor az ING Bank elemzője szerint teljesen mindegy, hogy a német gazdaság mennyiben növekszik. El tud képzelni olyan forgatókönyvet, hogy az autóipar végre berobban, közben a német gazdaságban a belső fogyasztás nem pörög, ettől még a globális kereslet megindulhat az autóiparban. De a másik oldalról is igaz, hiába kezd el Németország óriási autópálya-fejlesztésekbe, és pörögni a német növekedés, ha közben az autók iránti kereslet nem áll helyre, azzal a magyar gazdaság nem lenne kisegítve.

Ha ez a készletezési ciklus fordul, és elkezdenek fogyni a készletek, és újra nőnek a megrendelések, a hazai ipar egyből tud majd termelni.

A potenciális növekedésünk 1,5 és 4 százalék között lehet

Regős Gábor arra a kérdésre, hogy mekkora a magyar gazdaság potenciális növekedése, ami a közgazdászok között is örök vita, azt mondta, hogy nagyon sok mindentől függ, így például attól, mik a peremfeltételek. Ezek közé sorolta az uniós forrásokat vagy a külső kereslet alakulását, tehát hogy a jövőben arra kell-e felkészülnünk, hogy jön majd valami sokkhatás vagy valamilyen konfliktus, ami aláássa az európai növekedést. „Ha nem jön az uniós pénz, és folyamatosan háború van, akkor az is lehet, hogy 1,5 százalék a potenciális növekedésünk. Ha viszont megkapjuk az uniós pénzeket, és megy az európai gazdaság, akkor 4 százalék is simán lehet” – mutatott rá, hozzátéve, hogy ez elég nagy tartomány, ami ellentmond annak, hogy ez potenciális növekedés, de mint látható, ez is erősen környezetfüggő.

Az infláció már nem lesz gigantikus, de figyelni kell

Regős Gábor nem számít arra alapesetben, hogy magas lesz a infláció jövőre, 4 százalék körüli a várakozása, ez persze bármilyen sokkhatás esetén változhat. Mindenesetre kulcsfontosságúnak nevezte a forint árfolyamának stabilitását, amit szerinte nem lehet elengedni, ugyanis káros lenne, és egyből megjelenne az inflációban. A vállalatok manapság jobban tudnak átárazni, mint a Covid előtt, ugyanis ha van indok és lehetőség emelni, egyből árat emelnek.