Egymillió forintos átlagbér: elmondták a vállalkozók a véleményüket Orbán Viktor nagy tervéről

„Két-három éven belül elérhető az egymillió forintos átlagbér Magyarországon” – ezzel a mondatával kavarta meg az állóvizet a szokásos péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök. Annak ellenére, hogy a nyár közepe óta tartanak a minimálbér-tárgyalások, ahol számos kérdésben sikerült dűlőre jutniuk a feleknek, és biztosnak tűnik, hogy újra többéves bérmegállapodás formálódik, a kormányfő szavai sok mindent megváltoztathatnak. Mivel úgy számoltunk mi is, hogy nagyon erőteljes, bőven 10 százalék fölötti emelésre lesz szükség a következő években is a miniszterelnök által elmondott bérszínvonal eléréséhez, amit elsősorban a vállalkozóknak kell előteremteniük, ezért megkérdeztük meg a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) munkáltatói oldalát arról, hogy mit gondolnak el Orbán Viktor ígéretéről.

Egymillió forintos átlagbér: „meglepő, de komolyan vesszük”

„Meglepő volt a miniszterelnök úr kijelentése, főleg annak a fényében, hogy néhány héttel ezelőtt a VKF-en egy olyan kormányzati előterjesztés került bemutatásra, ami azt tartalma, hogy a minimálbért 2027-re a rendszeres bruttó kereset 50 százalékára kell felzárkóztatni. Abban az előterjesztésben a rendszeres bruttó átlagkereset még 750 ezer forint volt” – mondta a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, aki hozzátette, a modell ugyanakkor nem tartalmazott számtalan részletet, mint a garantált bérminimum mértékét, az inflációt vagy a termelékenységet.

– fogalmazott a VOSZ főtitkára, hozzátéve, hogy politikai üzenetnek és egyértelmű irányvonalnak tartják, amiből azt a következtetést vonták le, hogy a kormányzat és a gazdaságpolitika a keresetek erőltetett felzárkóztatása és belső kereslet növelése mellett tette le a voksát.

Úgy véli, el lehet menni egy ilyen irányba, de ez nagyon összetett kérdés, amit a VKF október közepi egyeztetésén is napirendre kell majd tűzni és ahol a kormánynak is tisztáznia kell, hogy milyen infláció, növekedés és termelékenység mellett képzeli el mindezt. Ezzel együtt elismerte, el lehet érni az egymillió forintos átlagbért, de szerinte nem a két-három éven van hangsúly, hanem hogy tudnak-e kötni olyan megállapodást, aminek a végén 1000 euró lesz a minimálbér és egy millió forint az átlagbér.

Újabb adócsökkentést szeretnének a munkáltatók

Perlusz László jelezte, hogy ha egy ilyen rendkívül erőltetett bérfelzárkózási pályát tűz ki a gazdaságpolitika, azt az élőmunkaterhek jelentős csökkentésével lehet elérni. Erre a maga kormányfő is tett utalást az interjúban, amikor azt mondta, hogy a vállalkozók ilyenkor szoktak kérni cserébe valamit. Korábban is így volt, a 2016-os bérmegállapodásnak köszönhetően a szociális hozzájárulási adó jelentősen, 27 százalékról 13 százalékra mérséklődött, aminek érdemi szerepe volt abban, hogy a vállalkozók ki tudták gazdálkodni a növekvő bérterheket.

A VOSZ főtitkára szerint a termelékenység nem fog egyik napról a másikra nőni, épp ezért el kell kerülnie, hogy ebből ne összeomlás, vagy a vállalkozások és a munkahelyek tömeges megszűnése következzen, ugyanis az biztosan senkinek nem lenne jó, ha a gazdaság szövete felbomlana. 

Az egymilliós fontos átlagbér üzenete mellett sokkal inkább azt hallotta ki a miniszterelnök beszédéből Zs. Szőke András, ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke, amit az adó- és járulékcsökkentéssel kapcsolatban mondott, neki ez teljesen új elem volt, eddig kormányzati tisztviselőktől utalás szintjéig sem hallott erről. Ami a minimálbér és garantált bérminimum emelését illeti, jelezte, hogy a minimálbér esetében el tud képzelni egy többéves megállapodást, a szakmunkás-minimálbér kapcsán kevésbé. Úgy véli, annyira bizonytalan még mindig a gazdasági környezet, hogy nem lehet több évre elköteleződni utóbbi esetében, hasznosabb lenne, ha évente állapítanák meg a mértékét.

A termelékenység és az infláció függvénye, hogy mennyivel emelkednek a bérek

A bér és a bérnövekedés különböző gazdasági folyamatoknak a következménye, ezekről a miniszterelnök nem beszélt, így nem látjuk, hogy mire alapozta ezt a gyors bérnövekedést – mondta lapuknak Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, aki jelezte, először azt kellene látni, hogyan alakul a termelékenység, az infláció, a forint árfolyama és az adó, valamint járulékterhek. Egyelőre ezek alapján azonban szerényebb bérdinamikára számítanak.

Rolek Ferenc attól tart, hogy az egymilliós átlagbér olyan mértékű éves béremelést feltételez, ami 10 százalék körüli éves inflációval és a kkv-szektorban jelentős létszám leépítésekkel járna együtt, amit nyilvánvalóan mindenki el akar kerülni. Ráadásul jelezte, még a kormánytól sem kapták meg a tárgyalások alapját képező ez évi várható és jövő évi sarokszámokat, amelyek alapján tervezhetnének és a VKF ülését érdemes lenne összehívni.

Alapjaiban írhatja át a tárgyalásokat a miniszterelnök egymilliós ígérete

Korábban írtunk róla, hogy előrehaladott tárgyalások folynak a szociális partnerek között, az uniós minimálbérről szóló irányelvnek való megfelelés kényszere miatt több részmegállapodás született, így:

• a minimálbérnek 2027-re el el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát,
• meghatározták azt az időszakot is, amely a viszonyítási alap lesz majd, ez a tárgyalások megkezdésének időpontjától számított négy negyedévnek a rendszeres bruttó átlagkereseti adata,
• a VKF, mint a szociális párbeszéd legfőbb fóruma, intézményesítve lesz.

Azonban nagy kérdés, hogy a miniszterelnök által bemondott egymillió forintos ígéret után mennyiben változik meg a tárgyalások menete, Perlusz szerint is jó esély van erre. Eddig is a minimálbér esetében 11-12 százalékos éves átlag bérnövekedésről beszélt és ezer euróról beszélt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is, ám az egymillió forintos átlagkereset eléréséhez ennél biztosan nagyobb bérdinamikára lesz szükség, tehát nagy talán, hogy pontosan hogyan képzeli el a kormányzat.