A túlfűtöttséggel összefüggő kockázatok enyhülését jelzik a jegybank által vizsgált indikátorok, ugyanakkor a továbbra is magas geopolitikai és makrogazdasági bizonytalanság miatt kiemelten fontos a bankrendszer erős tőkehelyzetének fenntartása és a válságidőszakban feloldható tőkepufferek megképzése – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn kiadott idei Makroprudenciális jelentése.
A terjedő európai gyakorlathoz csatlakozva emiatt az MNB az úgynevezett pozitív neutrális keretrendszer hazai alkalmazásáról döntött: 2025. július 1-jétől a túlfűtöttségi kockázattal még nem jellemezhető, semleges kockázati környezetben minimum 1 százalékos anticiklikus tőkepufferrátát (CCyB-rátát) határozott meg a 2024. július 1-jétől előírt 0,5 százalékos mértékkel szemben.
A jelentés megállapította:
a bankok erős tőkehelyzetének és kiemelkedő profitabilitásának köszönhetően a fennálló szabad tőkepufferek érdemi hitelezési kapacitást biztosítanak a gazdaság finanszírozására.
A jegybank kitért arra is, hogy a bankok továbbra is megfelelő pufferekkel, kedvező forrásszerkezettel teljesítik az MNB makroprudenciális finanszírozási előírásait. A bankrendszer mérlegfőösszeg-arányos rövid külső adóssága továbbra is alacsony. A rövid külső sérülékenységet is csökkentő előírásokat az MNB 2024. október 1-jétől finomhangolta a piacra lépő vagy kis méretű, rendszerkockázatot nem jelentő intézmények támogatása érdekében – derül ki a jelentésből.
Matolcsy György: kiegyensúlyozott és blokkokon átívelő stratégiára van szükség
A magyar–kínai együttműködésről, az Övezet és út kezdeményezés adta lehetőségekről, továbbá a Magyarországnak az új világrendben betöltött szerepéről kérdezték Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét.
Az MNB értékelése szerint a klíma- és a potenciális átállási kockázatokkal érintett vállalati banki hitelkitettségek monitoringja emelkedő sérülékenységet jelez. A jelzáloghitelből finanszírozott ingatlanok energetikai hatékonyságában érdemi javulás piaci alapon nem látható.
Az energetikailag hatékony ingatlanok finanszírozását a nemzetközi alkalmazásokhoz hasonló zöldadósságfék előírások alkalmazása és a minősített fogyasztóbarát keretrendszer zöldszempontú fejlesztése is támogathatná – javasolta a jegybank. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy az online folyamatok térnyerésével, a technológia fejlődésével és a geopolitikai kockázatok növekedésével párhuzamosan a kiberincidensek nemzetközileg és Magyarországon is egyre gyakoribbak és súlyosabbak.
Ezek szélsőséges esetben pénzügyi stabilitási kockázatot is jelenthetnek. Az MNB hangsúlyozta, hogy a kiberkockázatok pénzügyi stabilitási vetületét és a kapcsolódó szabályozói lehetőségeket a nemzetközi szervezetek is kiemelt figyelemmel követik.
Folyamatosan vizsgálják a kockázatokat és szabályozói lehetőségeket, valamint a jegybank szükségesnek tartja a banki biztonsági rendszerek, csalásmegelőzési folyamatok fejlesztését, az elavult IT-megoldások korszerűsítését, az ügyfelek digitális pénzügyi tudatosságára vonatkozó képzést – hangsúlyozta idei Makroprudenciális jelentésében az MNB.
Itt az MNB döntése: a gázpedál helyett ismét a fékre léptek Matolcsyék
Ismét szünetet tart a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, a mai kamatdöntő ülésén ugyanis a várakozásoknak megfelelően nem faragta tovább az alapkamatot. A döntésben vélhetően a közel-keleti helyzet és az amerikai elnökválasztás okozta piaci bizonytalanság is közrejátszik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.