Vallott a KSH: kiderült, mennyi szegény van jelenleg Magyarországon

Minimálisan, de nőtt a szegénység Magyarországon, miközben egyre nagyobb szakadék tátong a társadalom alsó és felső ötöde között – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett Háztartások életszínvonala című 2023-as kiadványból. Ez az a kiadvány, amely azóta, hogy a KSH kivezette a létminimumra vonatkozó számításait, minden ősszel próbál valamilyen képet ábrázolni az előző évi hazai jövedelmi, fogyasztási és szociális helyzetről.

Csökkenő reáljövedelem, növekvő különbségek

A statisztikai hivatal szerint nominális értékben nőtt a háztartások jövedelme 2023-ban. Az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 3 millió 625 ezer forint volt, ami 17,5 százalékkal magasabb, mint az előző évben. Az egy főre jutó éves nettó jövedelem 13,3 százalékos bővülés mellett 2 millió 545 ezer forintot tett ki. A növekedési ütem különbsége a jövedelmek összetételének változásával indokolható. 

Ami a legalsó és a legfelső jövedelmi ötöd átlagjövedelmét illeti, az országos átlaghoz viszonyított arányuk nem változott: 

• a legalsó jövedelmi ötödben az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 1 millió 461 ezer forint volt, az országos átlag 40,3 százaléka, míg
• a legfelső ötödben 7 millió 240 ezer forintot tett ki, az országos átlag kétszeresét. 

Ezzel a két szélső ötöd egy főre jutó éves bruttó jövedelme közti különbség a megelőző évi 4,8-szeresről az ötszörösére nőtt. A növekvő különbséget mutatja az is, hogy 2022-ben még 4,3 volt ez a differencia, tehát nőtt a szakadék a két jövedelmi ötöd között az elmúlt két esztendőben.

Még mindig jobban élnek a gyermektelen családok

Tavaly a gyermektelen háztartások egy főre jutó bruttó jövedelme 21,3, a gyermekeseké 12,1 százalékkal nőtt. Ennek az a magyarázata, hogy a kisgyermekes családokban az aktív felnőttek száma alacsonyabb. 

– írják, hozzátéve: közöttük a két felnőtt egy gyermekkel típusú családok jövedelme megközelítette az országos átlagot, míg a többi háztartástípusnál nem érte el azt. A három- vagy többgyermekes háztartások egy főre jutó jövedelme a 22,4 százalékos növekedés ellenére sem érte el az országos átlag kétharmadát. Szintén jóval átlag alatti jövedelemmel rendelkeztek az egyszülős háztartások, egy főre vetítve éves szinten 2 millió 609 ezer forinttal, 28,0 százalékkal elmaradva az átlagtól. Talán mindennek is tulajdonítható, hogy a kormány jövőre két lépésben emeli a családi adókedvezményt.

A budapestieknek van a legtöbb pénzük

Regionálisan továbbra is jókora eltérések mutatkoznak a háztartások jövedelmi helyzetében. 2023-ban a legmagasabb jövedelemmel a budapesti háztartások rendelkeztek,

A háztartások jövedelmi helyzete az Észak-Alföldön volt a legkedvezőtlenebb, ahol az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 3 millió 9 ezer forintot tett ki, ami 17,0 százalékkal volt alacsonyabb az országos átlagnál. 2022-höz képest az egy főre jutó éves bruttó jövedelem Budapesten nőtt a legnagyobb mértékben, 23,6 százalékkal, míg a növekedés üteme a Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, mindössze 10,6 százalék. A háztartások jövedelemszerkezete is Budapesten volt a legkedvezőbb, ahol a munkajövedelem részaránya megközelítette a 80 százalékot, míg Észak-Magyarországon, Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön nem érte el a 70 százalékot.

Visszaesett a fogyasztás a romló anyagi helyzetben

Tavaly az egy főre jutó összes fogyasztási kiadás 1 millió 888 ezer forint volt, ami folyó áron 10,1 százalékos növekedést és – a 17,6 százalékos fogyasztóiár-emelkedést is figyelembe véve – 6,4 százalékos reálérték-csökkenést jelez az egy évvel korábbihoz képest. Folyóáron leginkább, mintegy 20 százalékkal az élelmiszerek és alkoholmentes italok, valamint a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás körében emelkedtek a háztartások kiadásai. 

A látványos bővülés ellenére volumenében csökkent a kiadás. Az élelmiszereknél 4,6, a vendéglátás körében pedig 3,8 százalékos visszaesést eredményezett a 25,6, illetve 24,3 százalékos fogyasztóiár-emelkedés. A legnagyobb, 12,4 százalékos reálértékvesztés a közlekedési kiadásoknál mutatkozott, amiben döntő szerepe volt annak, hogy 2023 folyamán a járműüzemanyagok 24,7 százalékkal drágultak, aminek hatására a háztartások jócskán visszafogták ez irányú költéseiket. Volumenében a lakosság kiadásai csökkentek, kivéve az egészségügyi ráfordításokat.

Nőtt a szegénység Magyarországon, de sokkal jobb a helyzet, mint tíz éve

A KSH szerint tovább nőtt a szegények száma 2023-ban, összesen 1 millió 914 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, ami 0,5 százalékpontos növekedés mellett a lakosság 20,2 százalékát jelentette.

A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettnek tekintjük azokat, akik az alábbi három dimenzió közül legalább egyben érintettek:

1. Relatív jövedelmi szegénységi arány (olyan háztartásban élők aránya, ahol a nettó jövedelem nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát);
2. Súlyos anyagi és szociális depriváció (olyan személyek aránya, akik meghatározott 13 tétel közül legalább 7-ben anyagi okból hiányt szenvednek);
3. Nagyon alacsony munkaintenzitás (olyan háztartásban élők aránya, ahol a 18–64 éves háztartástagok a lehetséges munkaidő kevesebb mint 20 százalékát töltötték munkával).

A statisztikusok szerint 2023-ban leginkább azokban a háztartástípusokban nőtt a szegénység, ahol 65 éves és annál idősebb személy élt. Az egyedül élő 65 év felettiek egyharmada élt szegénységben, de közel 30 százalékos volt az arányuk azokban a háztartásokban is, ahol a két felnőtt közül az egyik 65 éves és annál idősebb. Ugyanakkor megállapítják, hogy a gyermekes háztartások szegénységi helyzete javult. Közülük az országos átlagnál kedvezőbb szegénységi helyzetben az egy vagy két gyermeket nevelő családok voltak. Azonban jóval átlagon felüli szegénységi kockázattal rendelkeztek az egyszülős családok (32,0 százalék) és a három- vagy többgyermekes háztartások (27,8 százalék).

A hely is meghatározza a szegénység mértékét

Korábban közölte az unió a régiós szintű szegénységi adatokat, amelyekből az derült ki, hogy Magyarország korántsem áll rosszul. Tavaly az EU lakosságának 21,4 százalékát, azaz mintegy 94,6 millió embert fenyegetett a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés. Az Eurostat által közölt ábrán lévő színskálán viszonylag jól látható, hogy a gazdasági fejlettség meghatározza a szegénységi adatokat: míg Európa középső részét kevésbé fenyegeti a lecsúszás veszélye, addig a keleti és déli régiókat annál inkább. Ez a kettősség visszatükröződik a hazai adatokban is.

Eközben a másik véglet Észak-Magyarország, ahol a lakosság 31,5 százaléka tartozott ebbe a kategóriába, amivel a 242 régió közül a harmincadik legszegényebb régiónak számít.