Nem lesz drágább a karácsonyi menü a tavalyinál

Az aszály miatt nyár közepén elég komoly pánik alakult ki, de a megtermett ötmillió tonna kukorica végül biztosítja a hazai ellátást – mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója. A szárazság mellett a toxinhelyzet borzolta a kedélyeket, de most úgy tűnik, talán nem akkora a probléma, mint amekkorának korábban tűnt. A klímaváltozás miatt azonban fel kell készülni arra, hogy ezzel a problémával hosszabb távon is meg kell küzdeni, a gazdálkodóknak az agrotechnikájukat ennek megfelelően kell átalakítani – tette hozzá.

A kukorica termésmennyisége tehát nem lett drámaian alacsony, de az aszály tükrében ezzel együtt azért meglepő, hogy a 12 termékpálya közül a tojás és a tej mellett éppen a kukoricáé javult még. Hollósi szerint ahhoz, hogy az index elérje az egyensúlyi állapotnak tekintett 35 pontot, arra lenne szükség, hogy az élelmiszeripar, illetve az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom bővüljön. Ez eddig nem történt meg – lassabban áll helyre a fogyasztás, mint korábban gondolták.

Az elmúlt időszak arról is szólt, hogy hosszú évek után most az állattenyésztés látszik nyertesnek, a baromfi- és a sertésszektor is bővülést mutat. Utóbbinál ugyan a magyar felvásárlási árakat is meghatározó német jegyzés az elmúlt hetekben egy kilogramm élősertésre vetítve 8 eurócenttel csökkent, de ezzel együtt kifejezetten jó helyzetben vannak a sertéstartók. A baromfiágazaton belül a brojler konjunktúrában van, a víziszárnyasoknál azonban a nemzetközi piacokon tapasztalható túltermelés nyomás alá helyezte a hazai tenyésztőket. Ennél is nagyobb probléma az ismét megjelent madárinfluenza, amely komoly problémákat okozhat az ágazatnak. Ehhez a baromfitartók már hozzászoktak, de továbbra is gondolkodni kell azon, hogyan tudjuk izolálni az állományokat.

A gyümölcstermesztés idén jó mutatókat produkált, amiben erősen közrejátszott, hogy Európában csökkent a termés, az árak pedig ebből kifolyólag – különösen a hazai gyümölcságazaton belül a legnagyobb súllyal szereplő almánál – emelkedtek. A szőlő-bor termékpályán ugyanakkor továbbra is borús a hangulat, amit elsősorban a borfogyasztás csökkenése okoz. Idén a szüret is minden eddiginél korábbra jött előre, összecsúszott a fajták érése, ami miatt a szőlő-feldolgozásban kapacitásproblémák voltak.

Mindezek alapján leszűrhető, hogy az élelmiszerek előállítási költségeiben nincs növekedés, így az MBH szakértői nem számítanak élelmiszer-inflációra, 

– mondta Hollósi Dávid.

A banki hitelállomány 1800 milliárd forinton tetőzött, és az elmúlt két évben nem növekedett, vagyis reálértéken csökkent – mondta. A következő három év a pályázatokról és a beruházásokról fog szólni, ami 600-700 milliárd forint új hitelt generál majd, a pályázati tervek megvalósulását pedig egy kamattámogatási program segíti, amivel 4-5 százalékra lehet lehozni a jelenlegi magas kamatokat.

Hollósi Dávid arról is beszélt, hogy az amerikai elnökválasztás eredménye a világ élelmiszer-gazdaságára is jelentős hatással lehet, mivel a nyertes, Donald Trump a kampányidőszakban szigorú vámpolitikát helyezett kilátásba Kínával kapcsolatban. Trump 2017 és 2021 közötti elnöksége idején az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi háborújában az előbbi védővámokat vetett ki bizonyos kínai termékekre, amire válaszul Kína fontos agrár-alapanyagokra léptetett életbe vámot. Ez negatívan hatott az amerikai farmerekre, és a világ agrárkereskedelmében is turbulens időszakot eredményezett, hiszen 

A szántóföldi növénytermesztésben 2022 óta nagy változások következtek be, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) vannak olyan tagjai, akik három éve nem nyereségesek – mondta Petőházi Tamás, a GOSZ elnök, hozzátéve, hogy az elmúlt 8-10 évben nem így volt. Idén a kalászosok termésmennyiségével nem volt probléma, de annyi kritika érte az ágazatot, hogy kevesebb a termésben a malmi minőségű búza aránya. Utóbbi összefüggésben van az elmúlt évek inputpiaci problémáival, azzal, hogy csökkent a műtrágya-felhasználás, a gazdálkodók kénytelenek voltak „takarékos üzemmódra” váltani. 

Tavasszal időben, kedvező körülmények között sikerült elvetni 870 ezer tonna kukoricát és 600 ezer tonna napraforgót, amelyek kezdetben szépen fejlődtek. Az akkori, rekordtermést vizionáló nyilatkozatokról pedig azt mondta, hogy most jól látszik, hogy azokat elsősorban a piaci ármozgások befolyásolása indukálta. Az aszály elvitt hárommillió tonna kukoricát, ami azt jelenti, hogy – 80 ezer forintos árral számolva – 240 milliárd forint hiányzik a gazdálkodók zsebéből.

Petőházi Tamás szerint 

Ugyanakkor olyan, extenzívebb hibrideket kell elővenni, amelyek már március 20-a körül vethetőek és rövid tenyészidejűek. A tőszámot is csökkenteni kell, hogy a növények ne szívják el egymás elől a vizet – tette hozzá. A toxintermelést a hősokk váltotta ki, és a közel húsz éve tartó fajtakísérletek megmutatták, hogy nem fajtaspecifikus a fertőződés. Keresik a megoldási lehetőségeket, a növényvédelmi technológiát, a megoldást azonban nehezítik az EU által előírt hatóanyag-kivonások.

Az idei hazai termés mindenesetre a GOSZ szerint is elég a hazai ellátás biztosításához, ugyanis a feldolgozók és a takarmánygyártók igénye 4 millió tonna, és 300 ezer tonna exportkötésről tudnak. Van egy nyomás a piacon az ukrán kukorica behozatali stopjának feloldására, ennek azonban nincs piaci alapja, amiben a kormányzat is megerősíti őket – nyomatékosította.