Kiútkeresőben a magyar autóipar – innen már csak felfelé veheti az irányt

Egyelőre semmi nem látszik, ami a magyar ipar kezére játszana. Októberben is vaskosz mínuszt produkált a hazai feldolgozóipari termelés. A Központi Statisztikai Hivatal szerda reggel közölt részletes adatai szerint a harmadik negyedév elején a járműgyártás volumene 11,4 százalékkal, míg az utóbbi időben egyre fajsúlyosabbá váló ágazat, az akkugyártás kibocsátása 10 százalékkal csökkent. A nagyobb gond, hogy egyelőre a kilátások sem túl fényesek. Október végén a megrendelésállomány 23 százalékkal maradt el az egy évvel előtti szinthez képest. Azaz még biztosan hosszú hónapokra lesz szükség ahhoz, hogy élénküljön a magyar gazdaság húzóágazatának számító szektorok kibocsátása.

Tavasszal jöhet el a fordulat a magyar iparban

„Ha más nem is, de a bázishatások segíthetnek az év utolsó hónapjaiban a magyar iparnak – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, aki emlékeztetett, hogy egy évvel ezelőtt, pont ilyenkor látszott először egy megbicsaklás a jármű- és akkugyártás területén, emiatt elképzelhető, hogy az alacsony bázis következtében kisebb mínuszokat látunk majd, jövő év elején pedig már kisebb pluszokat is.

Az utóbbi, azaz a gyenge külső konjunktúra jelenti a legnagyobb fejtörést a hazai gazdaságpolitikusoknak. A harmadik negyedéves GDP-adat után Orbán Viktor miniszterelnök is erre refletált úgy, hogy semmi gond nincs a hazai iparral, kereskedelmi problémáink vannak, ezért „ha nem tudják eladni a termékeinket Nyugaton, akkor vegyék meg keleten”. Ugyanis nemcsak a magyar gazdaság nyögi az idehaza csak óvatossági motívumnak nevezett jelenséget, amelynek során a fogyasztók ahelyett, hogy fogyasztanának, inkább növelik a megtakarításaikat. Ez tükröződik vissza a magyar ipar kétarcúságában is, míg a belföldre termelő ágazatok, mint az élelmiszeripar, már bővülni képesek, addig a járműipar év eleje óta óriási felesleges kapacitás mellett működik a megrendeléshiány miatt.

Török Zoltán szerint azonban nehéz megmondani, hogy mikor fog végre érdemben fellendülni a külső kereslet. Egyelőre erre utaló jelek még nincsenek, de szerinte „semmi nem tart örökké, és előbb-utóbb vége lesz ennek a lejtmenetnek”.

Nem szabad temetni az európai autóipart

Biztosan állítható, hogy 2024 az egyik legnehezebb éve volt a magyar iparnak. Noha volt, aki már jelezte ezt, mint Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője, aki két átmeneti évet jósolt, valójában alig akadt, aki számított arra, hogy olyan nehézségek jönnek majd, amelyek a magyar gazdaságot is érdemben visszavetik. Az év elején rögtön egy fontos német gazdaságpolitikai döntés született. Tavaly december végén ugyanis leállította az elektromos autók állami támogatását a német kormány, és ezután szinte azonnal bezuhant a kereslet az ilyen gépjárművek iránt, ami megerősítette, hogy 

Magyarországon az SK On májusi híre borzolta a kedélyeket, amikor kiderült, hogy nem tudott rendelési termelésre átállni a dél-koreai vállalat, annyira nincsen megrendelése.

Török Zoltán több tényezőt is felsorolt, amelyek sújtják az európai és benne a magyar ipart:

• Egyrészt folyamatosan csökken a népesség Európában.
• A gépjármű-tulajdonlás nem annyira fontos szempont a fiatalabb generációk számára.
• Nagyon drágák az autók, és egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy új autót vásároljanak.
• Illetve van egy versenyképességi hátrány Európában Kínával szemben, ami ellen próbál küzdeni a vámokkal.

Ráadásul az elmúlt időszakban egyre több olyan hangot lehetett hallani, amelyek kitolnák a 2035-ös céldátumot, amikortól már nem lehetne belső égésű motorral ellátott autót eladni.

– mondta Török Zoltán. Hozzátette, hogy ezzel együtt rengeteg probléma van, kezdve a töltési infrastruktúrával vagy a szortimenttel, de szerinte ez rövid távon is meg tud változni. A francia cégek jól láthatóan beleálltak a folyamatba, viszonylag olcsó, alsó kategóriákban is próbálnak előretörni. „Az út felfelé vezet, én nem temetném őket egyáltalán” – mondta az elektromosautó-ipar jövőjéről, ami a magyar gazdaság számára is jó hír. De hozzátette azt is, hogy az ördög a részletekben alszik, ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy egy-egy gyárnak kivel és melyik akkumulátorgyárral van szerződése. Épp ezért szerinte ebből kijöhetünk jól is, és rosszul is.

Mikor jönnek az elbocsátások az iparban?

Nagy kérdés, hogy meddig tartanak ki a vállalatok, és meddig nem bocsátják el azokat a munkavállalókat, akiket a megrendeléshiány miatt nem tudnak foglalkoztatni, ám elküldeni sem akarnak, miután úgy vélik, hogy a nehézségek csak átmenetiek. A Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint látható már egy emelkedő munkanélküliség, de a folyamat vélhetően nem lesz drámai, és megmarad a 4 és 5 százalék közötti tartományban a munkanélküliségi ráta.