Külföldi lapszemle

Die Welt

2002 végéig megoldjuk az EU-tól kapott házi feladatokat, és 2004-ben már valószínűleg tagjai leszünk az uniónak -- jelentette ki a Die Welt szerdai számában közölt interjúban Orbán Viktor. A konzervatív német újság munkatársa, Peter Schmalz Budapesten készített interjút a magyar miniszterelnökkel, aki kijelentette: nem érez csalódást Nizza után, sőt: "A határozat két fontos dátumot rögzít. 2003. január 1-jétől beléphetnek azok, akik készen állnak erre, a legjobban felkészültek pedig részt vehetnek a 2004. évi európai parlamenti választásokon. A csillagok jelenlegi állása szerint Magyarország közöttük lesz."
Korábbi borúlátó kijelentésére emlékeztetve, miszerint "van élet az EU-n kívül is", Orbán közölte: ezt a mondatot még sokszor el fogja mondani, mert nem akarja, hogy a magyar lakosság minden problémát megoldó csodának tekintse az uniós csatlakozást. "Ha mégsem lépnénk be 2003-ban az unióba, Magyarország fölemelkedése akkor is folytatódni fog, hasonlóan az elmúlt két évhez."
Elégedetten nyugtázta, hogy Magyarországgal mind a tanácson belüli szavazatokat, mind az Európai Parlamenten belüli mandátumokat tekintve "tisztességesen bántak" Nizzában, és hogy Közép-Európa erős képviselettel bír majd az EU-ban. A svéd EU-elnökségtől sokat vár, mivel Stockholm "pozitívan tekint Közép-Európára, és politikáját nem nagyhatalmi érdekek vezérlik. Világosan szólva: áttörést várunk. Bízunk abban, hogy 2001 első felében lezárhatjuk a négy alapvető szabadságjogról szóló fejezetek megtárgyalását."
A kormányfő arra a kérdésre, vajon Magyarország beléphet-e Lengyelország előtt az EU-ba, azzal felelt, hogy "minden elképzelhető". Egyúttal megerősítette: Budapest érdekelt abban, hogy összes szomszédja sikereket érjen el az integráció terén. "Szembe kell azonban néznünk a realitással. Romániának az utóbbi években mutatott teljesítményét az EU negatívan értékelte. Szlovákiának vannak esélyei", ám ha Magyarország előbb lépne be az unióba, mint Szlovákia, akkor is kész volna érvényesíteni a közös határon a schengeni előírásokat.
A szomszédos országokban 3 milliós szórványmagyarság él: vajon nem importál-e az unió újabb kisebbségi problémát? -- tudakolta a német újságíró, amire Orbán kijelentette: "Bizonyosan nem. Az utóbbi tíz évben a magyar kisebbségek minden szomszédos országban hozzájárultak a békés stabilitáshoz. Nem problémát hozunk Európának, hanem épp ellenkezőleg: példát arra, hogyan lehet kezelni a kisebbségi kérdéseket a XXI. században. Ezzel egyidejűleg igen aggasztó képeket látunk a nyugat-európai kisebbségi problémákról."
Európa újraegyesítése és határai kapcsán a kormányfő úgy vélekedett, hogy a politikai értelemben vett határokat a kontinens újraegyesítése során lehet majd kitapintani. "Magam amúgy is inkább a Nyugat fogalmát használom egy kulturális-civilizációs térség meghatározásához. Magyarországnak mindig az volt a célja, hogy egy olyan nyugati szövetség tagja legyen, amelybe az Urál már nem tartozik bele, az Egyesült Államok viszont igen."



Die Tageszeitung

A német zöldekhez közel álló napilap arról jelentetett meg tudósítást, hogy Orbán Viktor miniszterelnök bírálta azokat, akik a külföldi sajtóban rossz hírét keltik Magyarországnak. A lap szerint Orbán viszonya a médiákhoz nem polgári, hanem a legjobb esetben is "demokrácia előtti". A kritikákat nagyon rosszul viseli. A fiatal demokraták által végrehajtott antiliberális fordulat, a MIÉP-pel való kokettálás nem kerülte el a külföldi újságírók figyelmét. Nyilván az fáj Orbánnak, hogy bizonyos értelemben polgári lapok, mint a Le Monde és a Die Zeit vagy a holland NRC Handelsblad kritikái beolvadnak a bírálók kórusába. Orbán úr ilyen kaliberű lapokat frontálisan nem támadhat, ezért más módszerhez folyamodott. A kritikák hátterében azokat keresi, "akik saját fészkükbe piszkítanak". Még az EU legutóbbi országjelentésének készítőit is negatív módon akarták befolyásolni. (Valójában az idei országjelentés, akárcsak a tavalyi, több téren kisebb haladást állapít meg.) Orbán listáját Magyarországon csodálkozással vegyes derültség fogadta. A megfélemlítő hatást nyilván az tompítja, hogy az Orbán-kormány aligha éli túl a 2002-es választásokat.