Terítéken az országos bérügyek

Holnap tárgyalja tovább az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) a jövő évi adótörvényeket és a 2008-as bérajánlás mértékét. A Világgazdaság korábbi értesülése szerint elmarad a kisadók tervezett összevonása, vagyis a kormány eláll a korábban még négy, utóbb már három kisebb teher, az innovációs járulék, valamint a rehabilitációs és szakképzési hozzájárulás egybeolvasztásától. Mindez azért fontos, mert az OÉT munkaadói oldalának egyik „feltétele” az volt az országos béralku tényleges megindításához, hogy a kisadók jövő év elején esedékes összevonását felejtse el a kormány.

Az adóösszevonás elhagyása pozitívan, áterőszakolása pedig negatívan befolyásolhatja a béralku folyamatát. Kedvező irányba terelhetné az is a tárgyalásokat, ha a kormány elfogadja a munkaadói érdekképviseletek azon javaslatát, amelyet a VOSZ terjesztett korábban elő. E szerint a jelenlegi ötmillió forint helyett ötvenmillióig lehetne tízszázalékos adókulcsot érvényesíteni a társaságiadó-fizetés terén a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén (például új munkahely teremtése). A pénzügyminiszter egy korábbi OÉT-ülésen azonban már kifejtette, erre a módosításra nincs forrás.

Béralku. A munkaadói oldal csak akkor tesz javaslatot a bérajánlás mértékére, ha garanciát lát arra, hogy legalább a kisadók összevonása nem történik meg – jelezte Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. A kormány egyébként a bruttó keresetek 4,5 százalékos növelését javasolta a versenyszférának, míg a legnagyobb szakszervezeti szövetség, az MSZOSZ ennek dupláját terjesztette elő. A kormány az ajánlás mértékével szinten tartatná a reálkereseteket, az MSZOSZ javaslata várhatóan 2,8 százalékos reálbérjavulást jelentene a versenyszférában jövőre. A szakszervezeti oldal azonban egyelőre nem egységes, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége például ennél többet, legalább négyszázalékos reálbér-növekedést akar. Dávid Ferenc szerint a bérajánlásnak olyan mértékűnek kell lennie, amely a vállalkozások verseny- és fizetőképességét szem előtt tartja, s így nem veszélyezteti a munkahelyek biztonságát.

Garantált bérminimum. Míg az országos legkisebb fizetés 69 ezer forintra emelkedik januártól (most 65 500), addig a szakképzetteknek járó garantált bérminimum ettől 20-25 százalékkal magasabb lesz, attól függően, van-e a dolgozónak már kétéves munkatapasztalata vagy nincs. A minimálbér és a bérminimum növelése több mint félmillió hazai munkavállalót érint, és 46 milliárd forint pluszkiadást jelent majd éves szinten a cégeknek. Ám ez az összeg csak a legkisebb bérek növeléséhez elegendő. Akármekkora mértékű bérajánlásra tesz is javaslatot az OÉT, az további terheket ró majd rájuk. Ahogy az idén, úgy jövőre is több ágazatban okoznak majd nehézséget a fizetésemelések. A minimálbér-növelés a feldolgozóiparban, a garantált bérminimumok emelése a kereskedelemben terheli leginkább a vállalatokat. Mindkét ágazat munkaadói jelentős többletkiadással szembesülnek majd, hisz az előbbiben közel 14, az utóbbiban 12,6 milliárd forintos bértöbblet kell a törvényi előírások betartásához. „Bár a három évre kötött minimálbér-megállapodást nagyon értékesnek tartjuk, de már az idei évre szóló béralkunál javasoltuk a garantált bérminimum befagyasztását. A mostani tárgyalások során hangsúlyoztuk, hogy 2008-ban ez mindenképp indokolt lenne” – fogalmazott lapunknak Dávid Ferenc. A szakember szerint ugyanis az alacsony hatékonyságú ágazatokban a foglalkoztatást komolyan veszélyezteti a terhek további növekedése. A jogszabályok értelmében a garantált bérminimum összegétől kizárólag ágazati szintű kollektív megállapodások keretében lehet lefelé eltérni. Egy ilyen megkötésére tavaly kísérletet tettek a kereskedelemben is, a végső alku itt meghiúsult, a mezőgazdaságban azonban sikeres volt. „Ez év őszén folyamatosan figyelni kell az OÉT-ben, hogy a helyi és ágazati megállapodások hol tartanak, s csak akkor javasoljuk az országos szintű befagyasztást, ha az ágazati szintek elakadnak” – hangsúlyozta a VOSZ főtitkára.

A garantált béremelés korántsem csak ágazati szinten jelent majd nehézséget. Létszám alapján vizsgálva főleg a mikro-, kis- és középvállalkozások szenvednek a többlettehertől, de egyes régiók, így leginkább Észak-Alföld cégeinek jövő évi bérgazdálkodása is megsínyli a kötelező emelést.

A kereskedelemben egyébként most is egyeztetnek az esetleges bérminimum csökkentéséről, ám a szakszervezetek cserébe többek között azt követelik, hogy az ebédidőt munkaidőként lehessen elszámolni, valamint az üzletek vasárnap ne nyissanak ki. Ez utóbbit két magyar üzletlánc, a Reál és a CBA is támogatja az aznapi kiszámíthatatlan forgalom miatt. Bár a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete a Kereszténydemokrata Néppárttal és több más szervezettel együtt kampányt indított, hogy vasárnap lakat kerüljön az üzletekre (VG, szeptember 27., Üzletek a hétvégén: lakat legyen vagy kulcs?), a Medián felmérése szerint az emberek 58 százaléka nem értene egyet azzal, ha az üzletek, bevásárlóközpontok számára megtiltanák, hogy ekkor is nyitva tartsanak. A VOSZ szerint társadalmi igényt is sértene, ha a vasárnapi bezárás kötelező lenne.

Körülmények. „Az OÉT megállapítja, hogy a hazai bérek fokozatos felzárkózásának alapjait a gyors ütemű, tartós és kiegyensúlyozott gazdasági növekedés teremtheti meg. Az OÉT a bérek felzárkózásával egyenrangú törekvésnek tekinti a foglalkoztatás bővítését. Ezen alapelvekből kiindulva az OÉT oldalainak közös az érdekeltsége a bérek olyan növelésében, amely összhangot érvényesít a reálkereset-növekedés, a foglalkoztatásbővülés, valamint a termelékenység alakulása között, és ezzel a bérfelzárkózás számára hosszabb távon is stabil, kiszámítható pályát határoz meg” – emlékeztetett a 2005. november 28-án kötött hároméves bérmegállapodás szövegére Dávid Ferenc. A VOSZ főtitkára jelezte: „Mindez akkor reálisnak tűnt, azonban a körülmények a megszorító intézkedések hatására kedvezőtlen irányba változtak, s ezeket figyelembe kell venni a béralku során. Lehet ugyanis, hogy a dolgozók egy része megkapja a kierőszakolt fizetésemelést, sokaknak azonban csak felmondólevelet tudnak adni a vállalkozások vezetői.”

Juttatások. Az OÉT munkavállalói oldala 2008-ban felemelné az adómentes juttatások közül a melegétkezési utalványok értékhatárát, így az terveik szerint tízről 12 ezer forintra nőne, a hidegé pedig ötezerről hatezerre változna. Az iskolakezdési támogatás növelését is javasolják, méghozzá 24 ezer forintra, illetve azt, hogy érje el a mindenkori minimálbér 35 százalékát. A munkaadói oldal ez ellen várhatóan nem emel kifogást, azt azonban szeretnék elérni, hogy a természetbeni juttatások felső határának 400 ezer forintos korlátját törölje el a kormány. A szakszervezetek ezt nem támogatják, s úgy tűnik, a kormány sem. A szakszervezeti és a munkaadói oldal is jelezte, fontos lenne, hogy a munkabérek banki átutalása miatt adómentesen kaphassanak a munkavállalók négyezer forintos költségfedezetet.

Szakképzés. Hazánkban a cégek mintegy tíz százaléka nyilatkozik úgy, hogy tudná bővíteni a foglalkoztatást, ha rendelkezésre állna szakképzett munkaerő – fogalmazott nemrég Kiss Péter kancelláriaminiszter. Vagyis, ha ekkora mértékben rendelkezésre állnának a megfelelő képzettségű munkavállalók, akkor ez mintegy hétszázalékos foglalkoztatásbővülést jelentene Magyarországon. Csakhogy a hazai vállalkozások egyre inkább panaszkodnak: nincs megfelelő végzettségű szakképzett munkaerő. CNC-marósok, targoncások, hegesztők, operátorok, javító műszerészek, eladók, pékek, hentesek egyaránt keresettek lennének a hazai munkaerőpiacon – ha találnának belőlük a cégek eleget. A szakképzetteknek járó garantált bérminimum „kitalálása” épp a szakmunka presztízsét kívánta visszaadni, ám a hiányszakmákban ennél már jóval többet fizetnek a vállalkozások. Hiába fizetnék meg a cégek a kurrens végzettségűeket, ha azok hiányoznak az álláspiacról – hívta fel a figyelmet a VOSZ főtitkára, aki szerint Magyarországon nem egy cég azért épített le az idén kapacitást, mert nem talált megfelelő munkaerőt. Véleménye szerint még célzottabban, helyi szinten, a helyi vállalkozások igényeinek megfelelően kell eldőlnie, hogy a képző intézmények milyen szakmákban oktatnak. A kormánynak azonban nemcsak a szakképzés szereplőinek folyamatos párbeszédét kellene ösztönözni, hanem a munkavállalói mobilitást is.

Szankciók. Az idei a bírságok éve volt, ha a kirótt büntetések mértékét nézzük. A munkaügyi és munkavédelmi bírságok öszszege csak az első 9 hónapban meghaladta a 7,2 milliárd forintot. 2007 első fél évében 18 ezer üzletet ellenőriztek országosan a fogyasztóvédelmi felügyelők, és 800 millió forint bírságot szabtak ki. Mindkét hatóság szigorú ellenőrzést ígér 2008-ra, ám várhatóan az adóhatóság vizsgálódásai lesznek a legmélyrehatóbbak. A cél minden esetben a jogszabályok betartatása, a fizetési kötelezettségek teljesítésére való rászorítás.

A gazdaság kifehérítését szolgálja az, hogy az APEH például az induló vállalkozásoknak legalább a 20 százalékát kockázatelemzéssel kiválasztja ellenőrzésre. A vizsgálódás tárgya többek között az lesz, valós-e a cég bejelentett székhelye, valódi személyek-e az ügyvezetők, és természetesen, hogy a vállalkozás teljesíti-e az adózással kapcsolatos kötelezettségeket. A cégek nem ússzák meg ennyivel. Ha az adóhatóság restanciát talál, büntet. Növekszik például a mulasztási bírság maximális összege. A magánszemélyeknél a korábbi 100 ezer forint helyett 200 ezer lesz kiróható, míg más adózók esetében 200 ezerről 500 ezerre emelkedik ez. A számla- és nyugtakibocsátási kötelezettség megsértése, az illegális foglalkoztatás, illetve az igazolatlan eredetű áru forgalmazása súlyos jogsértésnek számít, így az adóelkerülés miatt egymillió forintig terjedő bírság szabható majd ki. Dávid Ferenc szerint a tisztességes vállalkozások érdeke is, hogy a törvényszegőket kiszűrjék a hatóságok. Ám bármilyen vétségről legyen is szó, minden esetben különbséget kell tennie az adott hatóságnak az adminisztratív hiba és a súlyos jogsértés között – húzta alá.