Jó drága, de legalább zöld

Valóban, országos érdek, hogy nőjön a megújulók aránya a hazai villamos energiatermelésben. Emellett szólnak a környezetvédelmi szempontok, de az is, hogy a megújulók használatával kevesebbet kell használni a véges mennyiségben hozzáférhető és Magyarországon döntően egyébként is importból származó fosszilis energiahordozókból.

Ismertek viszont azok az akadályok is, amelyek gátjai a szélenergia érdemben nagyobb arányú hazai felhasználásának. A szél vagy fúj, vagy nem, tehát a szélkerekek vagy termelnek áramot, vagy nem. Ha termelnek, olyan többletáramot engednek rá a villamos energia hálózatra, ami meghibásodást és természetesen villamos energia ellátási zavart okozna, ha erre az időre más áramtermelőket nem kapcsolnának le. Persze, lekapcsolnak. Csakhogy ez nagyon sokba kerül: az MVM azért, hogy megvásárolja a versenyképtelen áron - ráadásul állami támogatást élvező - előállított zöldáramot, kevesebbet vesz más típusú erőművek sokkal olcsóbban termelt villamos energiájából.

Ettől persze még mondhatjuk, hogy akkor is helyes a mostaninál jóval több zöldenergiát használnunk, ha az jóval többe kerül. Erről azonban csend van, holott egy ilyen petíció mellé oda illett volna biggyeszteni, hogy mai áron a 330 megawattos arány 1000 megawattra való növekedése mennyivel emelné az áram árát, ha figyelembe vesszük a szeles áram magasabb beszerzési költségét és azt is, mekkora - az árakban természetesen megjelenő - többletköltséget okoz, ha a Mavir felkészíti a villamos energia rendszert a szélenergia nagyobb arányú fogadására.
Használhatunk persze úgy is több szélenergiát, hogy közben nem kell visszavenni a hagyományos erőművek termelését. Sajnos ez is sokba kerül, de ez is mérlegelés kérdése. Tározós vízerőművet kell építeni.

Amikor többet energia van a rendszerben, mert például beindultak a szélturbinák, akkor azzal felpumpálják a vizet a magasan lévő tárolóba, amikor pedig a szélerőmű nem dolgozik, viszont több áramra lenne szükség, akkor a tárolóból a vizet egy vízerőművi rendszeren keresztül leengedik. Ám nem véletlen, hogy Magyarországon nincs tárolós vízerőmű. Szintén nagyon sokba kerülne, de egyébként is kevés megfelelő helyszínt kínálnak a hazai domborzati viszonyok. Ráadásul, ahol tározós erőmű létesül, végleges tájrombolással kell számolni, legyen a megvalósítás bármilyen kíméletes is.

A Greenpeace akciója azért jött nehéz időben, mert a villamos energia árak folyamatos növekedése már egyébként is elérte a lakosság egy részének tűrőképességi határát, de veszélybe kerülhet az energiaigényes iparágak versenyképessége is. Úgy tisztességes zöld, vagy bármilyen elveket és terveket hirdetni és elfogadtatni, ha azt is közöljük, hogy az mibe fog kerülni. Általános tapasztalat ugyanis, hogy miközben az emberek elvben egyetértenek a környezet védelmét szolgáló intézkedésekkel, saját maguk sokkal kevesebbet hajlandóak tenni érte, sőt - egy felmérés szerint - csak addig helyeslik a zöldáram előállítását, amíg a vele járó többletköltségek nem jelennek meg a villanyszámlájukban.

Enyhítene az ellentmondáson, ha olcsóbban termelnének a szélerőművek. Erre azonban aligha törekszenek a tulajdonosaik, amíg így is megkapják az ártámogatást, az áramukat pedig az MVM kötelezően megveszi. Talán előbb kellene versenyképessé tenniük a tevékenységüket, megvonni tőlük a mindannyiunk pénzéből összeadott támogatást, s utána adni nekik nagyobb piacot. Vagy úgy már nem buli?