Piacérett bögölycsapdán dolgoznak magyar kutatók

A kutatásokból kiderült, a vízi rovarok azért szeretik a sírokat, mert a petéiket a vízbe rakják, és ehhez a vízfelületeket a róluk tükröződő vízszintesen poláros fényről ismerik fel. Márpedig a fekvő fekete márványlapokról is ilyen fény verődik vissza.

A kellemetlen és gyakran fertőző betegségek kórokozóit is terjesztő böglyök az egész Földünkön elterjedtek, és haszonállatokra több szempontból is károsak: a szarvasmarhák súlygyarapodását és a tejhozamát is jócskán csökkentik azzal, hogy akár napi 300 köbcentiméternyi vérveszteséget okozhatnak, és emellett vírusok, baktériumok és élősködő férgek terjesztői is.

Mivel az emberek vérét is szívják, járványtani jelentőségük szintén nagy, mert többféle betegség, például az álomkór, a sertéskolera, valamint a száj- és körömfájás kórokozóit közvetítik. A kutatók által kifejlesztett csapdákról is horizontálisan poláros fény verődik vissza, akárcsak a vízfelületről, így a bögölyök azt hiszik, hogy vizet látnak.

Míg egy hagyományos csapdával három nap alatt csak három bögölyt sikerült fogni, addig az egyik új fejlesztésűvel közel százötvenet. A kutatók most a budapesti székhelyű Feltalálói és Kutató Központ Kft. koordinálásával és uniós partnerek bevonásával piacérett bögölycsapdán dolgoznak.