Hatszáz bázispontos kamatemelés Izlandon - Az IMF kérhette

A lépést a hónap elején még egy kamatcsökkentés előzte meg, akkor a reykjaviki monetáris intézet 3,5 százalékot vágott a 15,5 százalékos rátából, hogy segítse a kilábalást a gazdasági recesszióból. Az október 15-én végrehajtott csökkentéssel a jegybank feladta az inflációs célját a gazdasági növekedés elősegítése érdekében. Elemzők szerint a mostani kamatemelést a Nemzetközi Valutaalappal történt megállapodás keretében hajtotta végre a jegybank, amely az első lépés az izlandi devizapiac megnyitásában (a valutalap 2,1 milliárd dolláros segélyt folyósít a bajbajutott országnak).

Valószínűleg még tovább is emelkedhet az alapráta a szigetországban, ahol a következő hónapokban 75 százalékra emelkedhet az infláció. Az IMF prognózisa szerint jövőre 10 százalékkal csökkenhet az izlandi bruttó hazai össztermék. Közgazdasági szakértők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy azokban az országokban, ahol a devizapiac gyakorlatilag összedőlt, nem lehet kamatemeléssel visszanyerni a befektetők bizalmát.

Az IMF a 90-es évek végén hasonló megállapodást kötött az ázsiai kistigrisekkel – akkor a szervezetet politikáját sok kritika érte - ahol a segélyeket az árfolyamstabilitást célzó lépésekhez kötötték, vagyis kamatemeléshez. Ugyanakkor egyik érintett országban sem (Dél-Korea, Indonézia, Thaiföld) nem sikerült így stabilizálni a fizetőeszköz árfolyamát.