A fejlett ipari országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hétfőn kiadott, a magyar innovációs politikát értékelő tanulmányáról tartott összefoglalójában a szakember alacsonynak nevezte az innovációra fordított üzleti kiadások szintjét. A GDP 0,48 százalékának megfelelő arány kevesebb mint fele az EU-átlagnak. Ennek is közel háromnegyede teljesen vagy nagy részben külföldi tulajdonú cégektől származik - tette hozzá.
Jean Guinet kifejtette: nagy szükség van a kormány elkötelezettségére az innovációs rendszer szervezésében, valamint a támogatási környezet stabilitására. Kulcsfontosságú a természettudományos-műszaki diplomával bíró emberi erőforrás utánpótlásának biztosítása, akárcsak az üzleti szektor részarányának növelése a kutatás-fejlesztésben.
Az OECD szakértője hangsúlyozta: a kormánynak segítenie kellene az innováció területén inaktív magyarországi kis- és középvállalati (kkv) szektor ezirányú fejlődését, valamint az exporttámogatáson túl elő kellene mozdítania a kkv-k megjelenését a nemzetközi piacokon. A jelenlegi helyzet ugyanis egyoldalú: jelentősek az innovatív nemzetközi cégek Magyarországi pozíciói, ugyanakkor a magyar kkv-k külföldi jelenléte igen csekély.
Magyarország jelentős európai uniós támogatásokra számíthat az innováció és a k+f területén, ám fontos, hogy közben hazai finanszírozású programjaira is hangsúlyt fektessen - véli a szakember. A Magyar Tudományos Akadémia reformjáról megjegyezte: úgy tűnik, jó irányba halad. Kolber István, a kutatás-fejlesztési államtitkár kifejtette: a kormányzat nyitott az OECD javaslataira, és elkötelezett az oktatás fejlesztése és az innováció előmozdítása iránt. Elmondta: a jelenleg többségében közfinanszírozású k+f tevékenységekben növelni kívánják az üzleti szektor részarányát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.