Felezni a parlament létszámát - Mennyire komoly Gyurcsány ötlete?

Hiszen tudja, a választási szabályok általa javasolt módosítása elfogadhatatlan a Fidesz számára. A kormányfő vagy nagy stratéga, vagy nagy taktikus, talán mindkettő, de mindegy is. Ehhez képest meglepő, hogy az emberek múlt vasárnapi sziesztáját egy felettébb kétélű közjogi ötletrohammal zavarta meg. Azért volt váratlan, hogy előjött ezzel a kissé porosasztalfiók-szagú csomaggal, mert ezek szerint nem foglalkozik azzal, mi történt az elődjével. Holott tanulhatott volna az ő történetéből, hiszen az akkori események egyik legfontosabb előidézője volt.

Medgyessy Péter is azt hitte 2004 elején, készülve az európai uniós voksolásra, hogy népszerű lesz parlamenten innen és túl, amikor – abszurd módon – közös választási listát, közvetlen államfőválasztást és kisebb országgyűlést vizionált. De tévedett, s néhány hónap múlva vehette a kalapját. Persze nem csak ezért, de ez az ügy is alaposan közrejátszott kikényszerített önkéntes távozásában, hiszen az MSZP koalíciós partnerének ekkor lett elege belőle. Olyannyira, hogy Kuncze Gábor egykori SZDSZ-elnököt az elmúlt húsz év legszenzációsabb politikai bonmotjára ihlette, miszerint „a szocialisták nem értik az Alkotmányt, mert nincsenek benne képek”.

De most miről is van szó? Gyurcsány Ferenc két válságellenes gazdasági csomag prezentálása között azzal állt elő – gyaníthatóan minél több valódi és virtuális egyetértő fejbólintás reményében –, hogy csökkentsék felére a parlamenti képviselők létszámát, alaposan átszabva a választási rendszert, áttérve az egyfordulós és minimális kompenzációs elemmel átszőtt listás szisztémára. S nem győzte hangoztatni, mindez megtakarítást jelent – ebben a vészterhes időszakban azon elegánsan átléphetünk, hogy a legfeljebb pár milliárdos spórolás nem oszt, nem szoroz –, hiszen csak egyszer kell voksolni, s feleannyi honatyát kell eltartani az országnak.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható

A szerző a Világgazdaság rovatvezetője