Levélben "kilincsel" hitelekért a miniszterelnök - A gazdag államokat célozza meg Ukrajna

A Financial Times a következő címzettekről tud: USA, Oroszország, Kína, Japán és az Európai Unió, a Kyiv Post című kiadvány szerint viszont egy hatodik kormány is szerepel a megkeresettek listáján. A kormányfő szerint két helyről jött vissza pozitív visszajelzés. A Münchenben tartott biztonsági konferencián Tyimosenko közölte, hogy Moszkva kész lenne egy hitelmegállapodás aláírására.

Összeget ugyan nem mondott, de Kijevben keringő hírek szerint az oroszok a vészesen apadó tartalékaikból is készek lennének 5 milliárdot az ingatag ukrán kormányzat rendelkezésére bocsátani. A hitel feltételei nem ismertek, de az ügylet ténye önmagában is meglepő, hiszen az ukrán elnök minden kínálkozó alkalmat megragadott, hogy borsot törjön a Kreml vezetőinek orra alá, a legutóbbi gázvita keretében pedig sikerült elérnie az oroszok hitelvesztését.

Viktor Juscsenko lankadatlan kampányt folytatott, hogy – Moszkva erős rosszallása ellenére – mielőbb a nyugati szövetségi rendszerbe vezesse Ukrajnát. Tyimosenko legutóbb is megerősítette eltökéltségét annak a, nehéz képletnek a megoldására, amellyel országa egyszerre erősíthetné a nyugatba integrálódást és a Moszkvával fenntartott kapcsolatokat. Kijev tavaly 16,5 milliárd dolláros hitelt kapott a Nemzetközi Valutaalaptól, ennek az első 4,5 milliárdos hányada novemberben át lett utalva. További részletek folyósítását azonban az IMF kemény reform-intézkedések foganatosításától tette függővé. Stabilizálni kell például a – 2008-ban az értékének 40 százalékkal elveszítő – valuta, a hrivnya árfolyamát, be kell fagyasztani a szociális kiadásokat, és egyensúlyba kell hozni az államháztartást.

Ez utóbbi helyett azonban a kormány és a parlament egyaránt jóváhagyott egy 3 százalékos – GDP-arányos – költségvetési deficitet. A bruttó hazai termék az idén várhatóan 5 százalékkal zsugorodik, ami kétségessé teszi a szükséges bankmentő akciók végrehajthatóságát és az utóbbi hónapokban 1 millió fővel felduzzadt munkanélküliek megfelelő ellátását.

A kormánynak emellett hathatós intézkedéseket kellene tennie a 20 százalék körüli infláció letöréséért, ráadásul olyankor, amikor a gazdaság az újabb – immár negyedik – gázár-emelkedéshez kénytelen alkalmazkodni. A valuta stabilizálását és az infláció letörését nagyban veszélyeztetné, ha a kijevi központi bank – engedve Tyimosenko erre irányuló követelésének – fedezetlen emisszióval teremtene mozgáslehetőséget a kormánynak. VGO