Napi Tipp: a forint/euró heti ellenállása a 285-ös szinten

A forint vezette tegnap a régiós devizapiaci ralit, 1,7 százalékos erősödésével 292-es szintre kapaszkodott az euróval szemben, ahol utoljára február 10-én járt a jegyzés. Később délután a 293-294-es szint közé szorult be az árfolyam, és ezen a szinten is zárt.

A svájci frankkal szemben 191,269-ig erősödött a forint, majd délután 193,3-nál nyugodott meg az árfolyam, míg a dollár 215,87-es szintről csúszott vissza délután a 219,60-as értékre. Tegnap a nemzetközi devizapiacon erősítette az euró árfolyamát a világ vezető jegybankjainak megállapodása, amely szerint az amerikai Fed deviza-csere ügyleteket hajt végre euróért, japán jenért, angol fontért és svájci frankért cserébe, hogy ezeken a pénzeken keresztül is likviditást növelhessen a piacon. Az euró árfolyama 1,3415-re erősödött a dollárral szemben, akorábbi 1,358-ról.

Kovács Mátyás, a Raiffeisen bank elemzője szerint a forint utolsó technikai erős-szintje a 293-as érték volt, a következő a 291,5-nél van, ha ezt átlépi az árfolyam, akkor az elemző szerint néhány napon belül 286 forintra erősödhet tovább az euróval szembeni kurzus (itt van a legutóbbi lokális mélypont). A szakértő szerint ehhez persze az kell, hogy a nemzetközi piaci jókedv is kitartson, hiszen most ez mozgatja leginkább a feltörekvő devizákat. A szakértő szerint a hétvégén körvonalazódott belpolitikai hírnek – Bajnai Gordon jelöltsége – csupán enyhe és átmeneti volt a hatása a forintra.

Más elemző viszont úgy vélekedik, hogy a mostani árfolyam stabilizálódásban komoly szerepe van a belpolitikai helyzet megnyugvásának. Nicholas Kennedy, a londoni 4cast Ltd feltörekvő devizapiaci stratégája szerint egymást is támogató hír volt a cseh és a magyar miniszterelnök-jelöltekről történt hétvégi megállapodás. Prágában a két ellenzéki párt a szociáldemokraták és a polgári-platform egyezségre jutott az előrehozott választásokról, amelyet október 15-én tartanak az országban. Addig ügyvezető miniszterelnök lehet Jan Fischer a prágai statisztikai hivatal vezetője. A korona szintén erősödött az utóbbi napokban, igaz kisebb mértékben, mint a forint. A cseh fizetőeszköz tegnap 0,7 százalékot kapaszkodott 26,274-es szintre a közös pénz ellenében, amely március 16-a óta a legerősebb értéke a jegyzsének.

Kennedy szerint a forint továbbra is az erősödő trenden maradhat, és a következő hetekben 285-ösz szinten stabilizálódik az árfolyama. Ugyanakkor vannak olyan előrejelzések, amelyek a forint visszagyengülését jósolják, igaz a 300-as értéket nem valószínű, hogy most átlépi a jegyzés. Egyes elemzők szerint közép távon az euró 290-298 forint között mozog majd.

A Citigroup úgy véli, hogy ha tovább gyengülne a forint, akkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) akár 50 bázispontú kamatemelést hajthat végre a következő hónapokban. Török Zoltán, Raiffeisen bank devizapiaci szakértője úgy véli, hogy az MNB áprilisban tartani fogja a kamatot.

A szakértő szerint nincs számottevő hatása a piacon annak a tegnapi hírnek, miszerint a Nemzetközi Valutaalap, egyoldalú euró-bevezetést javasol az árfolyamzuhanástól szenvedő országoknak. Török Zoltán szerint súlyos problémákat vetne fel egy ilyen „euróizáció”, emiatt nem reális az ötlet. Az elemző Argentína példáját említette, amely a 90-es években egyoldalú deviza bevezetést hajtott végre (dollárhoz kötötték az pesot), de a 2001-es válság idején olyan súlyos gondokat okozott a mesterséges árfolyam rögzítés, hogy a Buenos Airesi kormánynak fel kellett mondania a rezsimet. Ha Magyarország hasonló módon - megkerülve a Maastrichti kritériumokat – bevezetné az eurót, akkor könnyen lehet, hogy nem lenne képes fenntartani a megállapított konverziós rátát, és azt fel kellene mondania, ami még súlyosabb deviza leértékelődést vonna maga után – véli az elemző. Török Zoltán szerint már az átváltási rátát is nehéz lenne most megállapítani, ugyanis az elmúlt egy hétben a forint jellemzően 313 és 292-es árfolyamsávban ingadozott, míg egy évvel ezelőtt még a 250-es értéken járt az árfolyam. Politikailag még nehezebb a döntést, - most amikor felmerült az eurózóna egyben tarthatóságának kérdése is – hogy mely országok lennének képesek az egyoldalú átvételre. Például Csehországban az árfolyam veszteség kevésbé érinti a devizában alig eladósodott lakosságot szemben a nem uniós tag, Ukrajnával, ahol fontosabb lenne a Valutaalap felvetése.