A japán cégek a végsőkig tartják a munkaerőt

Mielőtt az állandó állományból bárkit is elbocsátanak, alternatív lehetőségek egész sorát próbálhatják ki a munkaadók. Az eredmény eléggé beszédes: a szigetországban a munkanélküliségi ráta 4,8 százalék, ami nagyjából a fele a jelenlegi amerikai és európai átlagnak.

Az állandó stábot a japán cégek akkor is féltve őrzik, ha a rendelésállomány például felével vagy annál is nagyobb arányban esik. Az első reflex, amely ilyenkor működésbe lép, a gyors profilváltás, aminek során természetesen gyengébben jövedelmező, de mégis hasznot hajtó tevékenységre térnek át.

Fémmegmunkáló üzemek például elkezdenek díszítőelemeket gyártani, de arra is akadt példa, hogy kiürített gyártócsarnokban melegházi zöldségtermesztésbe fognak. Más esetekben a környezet vagy a közterek rendbetételére vagy átépítésére veszik igénybe a – továbbra is naponta szorgalmasan bejáró – dolgozókat.

Alkalmanként rövidített munkaidőt rendelnek el, amikorra azonban a korábbi fizetésnek legalább a 60 százalékát továbbra is folyósítani kell, a különbség felét pedig az állam állja. A kormány ilyen célra 624 millió eurót különített el a folyó pénzügyi évre. Márciusban már 48 ezer cég jelentkezett ilyen segélyért, amelyből közel 2,5 millió dolgozó részesülhet.

További eszközként folyamodhatnak a cégek még túlórák csökkentéséhez, illetve bonuszok megkurtításához.

A fokozott védelem azonban csak az állandó munkaviszonyban lévőket illeti meg, akikkel szemben a kétoldalú lojalitás példás normái kialakultak, illetve fennállnak. Más a helyzet a közvetített, időlegesen beállított személyzettel, amelynek teljes munkaidő esetén is kevesebbet fizetnek, és amelyet a termelés kényszerű visszafogása idején könnyen le lehet építeni. Ez az az ok, ami miatt ez utóbbi foglalkoztatási forma iránt egyre nagyobb a kereslet.