Szekeres két hónapja még azt nyilatkozta a Népszabadságnak: türelmesnek kell lenni, hiszen a beruházás ellenzői jogi útra terelték a radar építését. Ígérte, hogy a demokratikus szabályokat maradéktalanul betartják, és teljes nyilvánosságot biztosítanak a kivitelezési munkák előkészítésének.
Ugyanakkor tudomásul kell vennie mindenkinek - fogalmazott -, hogy a NATO hamarosan eldönti: finanszírozza-e a lokátor megépítését. Ha nem, akkor a beruházást saját forrásból kell megvalósítani, ami 22 milliárdos többletkiadást okoz. Hozzátette: sajnálja, hogy akik a lokátor telepítésével kapcsolatos - egyébként szakértők szerint megalapozatlan - aggodalmaikat hangoztatják, mindezzel nem törődnek.
Biztonságpolitikusok ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a magyarországi 3D radarrendszer telepítéséről még a kilencvenes évek derekán született döntés, azóta viszont alapvetően megváltozott a térség geopolitikai helyzete, hiszen Románia, Bulgária, Horvátország és Szlovénia, illetve Albánia is NATO-tagországgá vált, és a szomszédaink közül csak Szerbia maradt ki a sorból.
Így meglehet, hogy a katonai szövetség számára a Zengőn vagy a Tubesen, illetve a Mecsek térségében felállítandó újabb lokátor mára elveszítette stratégiai fontosságát. A szövetség légtere ugyanis délkeleten enélkül is zárt. Forrásaink nem tartják kizártnak, hogy a házelnök rendelkezik olyan háttér-információval, amely esetleg meg is erősíti e feltételezést.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.