Hatalmasat buktak a szocialista politikusok, Szili vesztett a legtöbbet

Az előző negyedévhez képest a Fidesz politikusainak átlagosan 2 ponttal nőtt a rokonszenvindexük a 0-tól 100 pontig terjedő skálán, míg az MSZP-politikusoké 1 ponttal csökkent. Eszerint a korábbi 11 pontos különbség tovább növekedett. Most átlagosan 14 ponttal népszerűbbek a legnagyobb ellenzéki párt politikusai (51 pont), mint az MSZP-sek (37 pont). Ezzel együtt tovább nőtt az ellenzéki túlsúly: a népszerűségi lista első hét helyén hat Fidesz-politikust találunk, egyetlen kivétel a második legjobb átlagosztályzattal bíró Sólyom László köztársasági elnök.

Az első negyedévi pozíciókhoz képest nem változott számottevően az országosan ismert politikusok megítélése. A politikai elit népszerűsége továbbra is rosszabb a közepesnél. Változás ugyanakkor, hogy most júniusban a népszerűségi index hat politikusnál is meghaladta a közepes értéket. Ilyet utoljára 2008 februárjában tapasztaltunk. Kósa Lajos (63 pont), Sólyom László (58 pont), Orbán Viktor (56 pont), Schmitt Pál (54 pont), Pokorni Zoltán (51 pont) és Tarlós István (50 pont) értékelése érte el vagy haladta meg az 50 pontot.

 
Az egyes pártok politikusainak megítélése

A népszerűségi lista utolsó öt helyét három szocialista és két SZDSZ-es politikus foglalja el. Gyurcsány Ferenc volt kormányfő megítélése valamelyest javult az első negyedévi mélyponthoz képest (+3 pont), de 29 ponttal így is ő a lista utolsó helyezettje. Bajnai Gordon pozíciója miniszterelnökként tovább romlott 2 ponttal (36 pont). A változáshoz hozzájárult, hogy Bajnai ismertsége a márciusi 82 százalékról mostanra 98 százalékra emelkedett. A kormányfő a korábbinál több 5-ös osztályzatot kapott a kormányt támogató szavazóktól, ugyanakkor népszerűségi indexét lerontotta az ellenzéki tábor élesen negatív értékelése.

A korábban az élmezőnyben lévő Szili Katalin az egyik legnagyobb vesztese az elmúlt három hónapnak. A politikus népszerűségéből 5 pontot vesztett, így a másodikról a nyolcadik helyre szorult vissza. Ezzel együtt, továbbra is ő maradt a legnépszerűbb szocialista politikus (48 pont).

Orbán Viktor népszerűsége – pártja politikusainál nagyobb mértékben – nyolc ponttal emelkedett az elmúlt három hónapban. A pozitív rokonszenv osztályzatok arányát tekintve a Fidesz elnökének a pozíciója a legerősebb a listán szereplő politikusok között. A teljes népesség 46 százalékától kapott 4-es vagy 5-ös osztályzatot. Kósa Lajos megítélése 2 ponttal javult.

Kisebb kormánypárti elutasítottsága és a bizonytalanok körében kapott jobb osztályzatai miatt Debrecen polgármesterének átlagpontszáma továbbra is magasabb, mint Sólyom Lászlóé, így ő vezeti a népszerűségi listát. Az államfő indexe 6 ponttal javult márciushoz képest.

Fodor Gábor Szili Katalinhoz hasonló mértékű visszaesést könyvelhetett el. Az SZDSZ korábbi elnökének megítélése szintén 5 pontot romlott (37 pont), míg  Demszky Gábor népszerűsége kisebb mértékben, 2 ponttal csökkent (33 pont).

Az EP-választáson való mandátumszerzés nem sokat változtatott az MDF politikusainak megítélésén. A lista középső harmadában szereplő Dávid Ibolya pártelnök indexe 41, Herényi Károlyé 38 pont. Bokros Lajos – ha nem is sokkal –, de mindkettőjüknél népszerűbb 42 pontjával. Ez nagyrészt az MSZP-szavazók által adott átlagosnál jobb értékelésnek köszönhető. Júniusra egyértelművé vált az a már korábban is megfigyelhető trend, hogy a szocialista párt támogatói közelebb érzik magukhoz az MDF politikusait, mint az SZDSZ vezetőit.

Morvai Krisztina pozícióját alapjaiban határozta meg az EP kampányban való hangsúlyos részvétel; ma már a kérdezettek mintegy háromnegyede ismeri őt.  A listán szereplő két jobbikos politikus közül ő a népszerűbb, az MDF elnökével azonos, 41 pontos indexszel. Vona Gábor, pártelnök ismertsége alacsonyabb, róla a választópolgárok 55 százaléka tudott véleményt mondani, átlagos megítélése is valamivel gyengébb az EP-listavezetőnél, 38 pont. A hazai politikai élet két új szereplője osztja meg legerősebben a közvéleményt, ami határozott elutasítást jelent a kormánypárti szavazók és a bizonytalanok körében, és jelentős támogatást az EP választás után megerősödő jobboldali radikálisok táborában.