A média hozzáállása miatt sínylődik a magyar dal

Szenzációszámba ment 2005 nyarán, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és az akkori kulturális miniszter, Bozóki András bejelentették: az állam a könnyűzene támogatására programot indít PANKKK (Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért) néven.

Ekkor több százmillió forintot kapott a könnyűzenei szakma ifjúsági klubok felújítására, kezdő zenekarokat is bemutató vidéki klubkoncertsorozatok megrendezésére, lemezkiadásra, tehetségkutató versenyekre, demokészítésre, továbbá arra, hogy magyar könnyűzenével foglalkozó rádiós műsorok készüljenek -tudósít a Népszabadság.

Létrehozták a Magyar Zenei Exportirodát, amelynek feladatául a magyar zene külföldi bemutatkozásának elősegítését tűzték ki. A program kisebb-nagyobb döccenőkkel azóta is folyik, legutóbb debütlemez megjelentetésére, tehetségkutatásra és klubkoncertre osztottak szét 85 millió forintot.

Az azóta eltelt néhány évben több kezdeményezés is indult azért, hogy a magyar szerzemények minél nagyobb számban jussanak el a hallgatókhoz. Például a Jazzy Rádió már több alkalommal hirdetett dalversenyt, amelyekre csakis új magyar dzsesszművekkel lehetett pályázni. A Petőfi Rádió két éve szinte csak új, friss hazai zenéket játszik, "ténykedése" nyomán több előadónak sikerült szert tennie kisebb-nagyobb ismertségre.

A tavaly megalakult SZERZŐK pedig egyik legfontosabb céljának tartja, hogy a most készülő új médiatörvényben írják elő: legalább 40 százalékban magyar zenét játsszanak a rádiók. A tervezetbe végül 33 százalékot sikerült belobbizni (de a két legnagyobb országos kereskedelmi frekvenciára kiírt új pályázati anyagban már csak 25 százalék szerepel).

A szervezet szerint a 40 százalékos kvótára nagy szükség lenne. Ugyanis igény van a magyar dalokra, hiszen minden olyan esetben, amikor a zene pénzbe kerül (CD-eladások, koncertek, internetes letöltések), ötven százalékban hazai dalokért fizetnek a vásárlók, a rádiókban elhangzó zenéknek azonban csak 20 százaléka magyar. (Van olyan kereskedelmi adó, ahol csak a műsoridő 1-2 százalékában szólnak hazai zenék).

Czutor szerint óriási a média felelőssége ezen a téren, hiszen nem várható el minden egyes embertől, hogy folyamatosan kutassa és meghallgassa a zenei újdonságokat. Egy rádió vagy egy zenei televízió szerkesztőjének viszont munkaköri kötelessége, hogy minél több új dalt bogarásszon végig, majd válassza ki azt az évi néhány tucatot, amelyek szerinte érdemesek arra, hogy a nagyközönség is megismerje őket.