Hova lettek az uniós eurók?

A Kohéziós Alap esetében hazánk a 47,26 százalékos kifizetési aránnyal a középmezőnyben található, az új tagországok között a 6. helyet foglalja el. A többi között ezt állapítja meg az Állami Számvevőszék jelentése, amely Magyarország európai uniós pénzügyi kapcsolatait és a támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzések 2008-as tapasztalatait taglalja. Igaz, a nemzetközi összehasonlítást igénylő megállapításoknál a jelentés is csak a 2007-es adatokra tud támaszkodni - ezek ugyanis a léegfrisebb uniós adatok.

Az Európai Unióból érkező források fogadásához, illetve lebonyolításához szükséges intézményi, szabályozási és ellenőrzési feltételrendszert az uniós és hazai előírásokat figyelembe véve alakították ki - mutat rá a jelentés, amely azt is megállapítja ugyanakkor, hogy továbbra is fennáll az a korábbi megjegyzésük, hogy bár az EU források ellenőrzési rendszere betöltötte a szerepét, ám nem mentes az átfedésektől és az esetenkénti egyidejű ellenőrzésektől. A munkafolyamatba épített ellenőrzési funkciók működésének erősítését tartják szükségesnek számvevők.

Az egyes tételek vizsgálata nyomán a 180 oldalas jelentés rámutat: a 2004-2006-os időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) megvalósítására rendelkezésre álló keret több mint 100 százalékát kötelezettségvállalással lefedte az ország, s ennek értéke tavaly év végére közel 727 milliárd forintot tett ki. A kifizetések arányát  összességében megfelelőnek tartjaa jelentés, s megjegyzi: a néhány prioritás tekintetében tapasztalható elmaradás szempontjából kedvező, hogy hazánk kérése alapján az EU Bizottság (más tagországokhoz hasonlóan) hozzájárult az elszámolhatósági időszak 2009. június 30-ig történő meghosszabbításához négy operatív program és az EQUAL Közösségi Kezdeményezés esetébe.

A Kohéziós Alap esetében az időszakot a projektek megvalósításának időbeli elhúzódása, a nagymértékű költségtúllépés és műszaki tartalomváltozás, illetve az ellenőrzések által – elsősorban a közbeszerzési eljárások terén – feltárt jelentős hiányosságok jellemezték. A pénzügyi periódus zárása tekintetében kiemelt figyelmet kell fordítani a szabálytalanságok lehető legnagyobb mértékű feltárására, nyomon követésére és az adósságmenedzsment hatékony működtetésére, valamint az uniós támogatásokból megvalósult projektek kötelező működési monitoringjára - hívja fel a figyelmet az ÁSZ. Ezek nem megfelelő működtetése ugyanis jelentősen meghosszabbíthatja az EU-val való pénzügyi elszámolási és zárási folyamatot, ami kedvezőtlenül hathat a hazai költségvetés helyzetének alakulására.

A 2007-2013-as uniós költségvetési periódus első két évét a felkészülés és a programok lassú beindulása jellemezte - tér rá a következő témára a jelentés. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások intézményrendszerének akkreditálása megtörtént; az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjait az EU Bizottság az elsők között fogadta el, az akkreditációs eljárások – a KÖZOP és a KMOP 2. prioritás kivételével – 2008-ban sikeresen lezárultak. Az ÚMFT teljes keretének több, mint 50 százalékát hirdették meg és 19 százalékára történt szerződéskötés. Az összesített adatok kedvező alakulását – a Kormány egyedi döntési hatáskörébe tartozó – kiemelt projekteknél tapasztalható előrehaladás nagymértékben befolyásolta.

Az elkövetkezendő években fokozott figyelmet kell fordítani az ÚMFT kiemelt jelentőségű közlekedési és környezetvédelmi projektjeire, hogy elkerülhetőek legyenek a két ágazatot érintő, hasonló komplexitású Kohéziós Alap projektek megvalósítását kísérő negatív tendenciák a végrehajtás elhúzódása és a költségek tervezetthez képest történő jelentős túllépése valamint a közbeszerzési eljárásokat érintő szabálytalanságok tekintetében - hívja fel  figyelmet a jelentés.
A teljes jelentést az Állami Számvevőszék honlapján lehet elérni