Változhat a kötelező áramátvétel

Változhat jövő évtől a kötelező áramátvételi rendszer - derült ki a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) éves vándorgyűlésén, amelyről az EnergiaInfó készített összefoglalót. Eszerint Szörényi Gábor, a Magyar Energia Hivatal (MEH) főosztályvezetője elmodnta: új irány lehet például, hogy szelektáltabb támogatást kapnak a megújulók, a kapcsolt energiatermelés pedig alacsonyabb mértékű segítséghez jut.


A konferencián szó esett arról is, hogy miközben a hazai villamosenergia-fogyasztás körülbelül 6 százalékkal esett, a - várakozásokkal ellentétben - nőtt az importáram mértéke. A válság hatására jelentősen csökkent az áramfogyasztás - jelentette ki Tari Gábor, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (Mavir) vezérigazgatója a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Mavir által rendezett idei vándorgyűlésen. Tari hozzátette, az elmúlt 8 hónapban 6,1 százalékkal esett vissza a felhasználás, év végére pedig 5,5-6 százalék közötti csökkenést várnak.

Az import mértéke ugyanakkor a várakozásokkal ellentétben növekedett, s így jól szabályozható, ám a kívülről származó áramnál drágábban termelő blokkok estek ki. Ennek - és a kötelezően átvett villamosenergia növekedésének - hatására csökkent a rendszer szabályozhatósága. Tari Gábor kifejtette, a 170 megawattra bővült beépített szélerőművi kapacitás esetében a legfőbb gondot a leszabályozás jelenti, vagyis amikor a turbinák több áramot termelnek, mint amennyire szükség van. Ilyen esetekben ugyanis a rendszerirányítónak nem mindig áll rendelkezésre megfelelő tartalék, ami miatt a hazai menetrend néhány megawattal eltér az eredetileg megadottól.

Vinkovits András, a Budapesti Erőmű (BERT) üzleti vezérigazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy 2011-től egy komoly kiserőművi portfolió kiesik a kötelező átvételi körből, amelyek a hőfogyasztás menetrendje alapján termelnek kapcsoltan áramot, így termékük nehezen eladható. Mint mondta, a legnagyobb probléma a kötelező átvétellel, hogy nem kiszámítható az így átvett villamosenergia mennyisége. Vinkovits úgy véli, ezt hosszabb távra rögzíteni kellene.

Szörényi Gábor azt emelte ki, hogy az illetékes minisztérium elrendelte: a MEH vizsgálja felül a kötelező átvétel támogatási rendszerét, s jövő év elejére új javaslatokat dolgozzon ki ezzel kapcsolatban. Szörényi szerint új irány lehet például az, hogy szelektáltabb támogatást kapnak a megújulók, a kapcsolt energiatermelés pedig alacsonyabb mértékű segítséghez jut. A főosztályvezető is kitért a szélerőművi kapacitás bővítésére. A MEH kiírása alapján a jelenlegi 330 megawatt helyett már összesen több mint 700 megawattra lehet pályázni, amit Szörényi szerint 2011-2012 után használnak majd ki teljes mértékben a befektetők. Emlékeztetett, hogyha ez a többletkapacitás bekerül a rendszerbe, az 30-40 milliárd forintos pluszköltséget jelent majd a fogyasztók számára.

Hamvas István, a Paksi Atomerőmű vezérigazgató-helyettese a konferencián arról beszélt, hogy a jelenlegi számítások szerint két 1000 megawattos új nukleáris blokk fér be a hazai villamosenergia-rendszerbe 2020-25-ig. Az 1000 megawattonként mintegy 900 milliárd forintos beruházást a Magyar Villamos Művek szakmai befektetők segítségével képes finanszírozni. Mint fogalmazott, ebben állami szerepvállalásra is szükség van, ám nem pénzügyi tekintetben, hanem a stabil jogszabályi háttér megteremtésében.