Változhat jövő évtől a kötelező áramátvételi rendszer - derült ki a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) éves vándorgyűlésén, amelyről az EnergiaInfó készített összefoglalót. Eszerint Szörényi Gábor, a Magyar Energia Hivatal (MEH) főosztályvezetője elmodnta: új irány lehet például, hogy szelektáltabb támogatást kapnak a megújulók, a kapcsolt energiatermelés pedig alacsonyabb mértékű segítséghez jut.
A konferencián szó esett arról is, hogy miközben a hazai villamosenergia-fogyasztás körülbelül 6 százalékkal esett, a - várakozásokkal ellentétben - nőtt az importáram mértéke.
Az import mértéke ugyanakkor a várakozásokkal ellentétben növekedett, s így jól szabályozható, ám a kívülről származó áramnál drágábban termelő blokkok estek ki. Ennek - és a kötelezően átvett villamosenergia növekedésének - hatására csökkent a rendszer szabályozhatósága. Tari Gábor kifejtette, a 170 megawattra bővült beépített szélerőművi kapacitás esetében a legfőbb gondot a leszabályozás jelenti, vagyis amikor a turbinák több áramot termelnek, mint amennyire szükség van. Ilyen esetekben ugyanis a rendszerirányítónak nem mindig áll rendelkezésre megfelelő tartalék, ami miatt a hazai menetrend néhány megawattal eltér az eredetileg megadottól.
Vinkovits András, a Budapesti Erőmű (BERT) üzleti vezérigazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy 2011-től egy komoly kiserőművi portfolió kiesik a kötelező átvételi körből, amelyek a hőfogyasztás menetrendje alapján termelnek kapcsoltan áramot, így termékük nehezen eladható. Mint mondta, a legnagyobb probléma a kötelező átvétellel, hogy nem kiszámítható az így átvett villamosenergia mennyisége. Vinkovits úgy véli, ezt hosszabb távra rögzíteni kellene.
Szörényi Gábor azt emelte ki, hogy az illetékes minisztérium elrendelte: a MEH vizsgálja felül a kötelező átvétel támogatási rendszerét, s jövő év elejére új javaslatokat dolgozzon ki ezzel kapcsolatban. Szörényi szerint új irány lehet például az, hogy szelektáltabb támogatást kapnak a megújulók, a kapcsolt energiatermelés pedig alacsonyabb mértékű segítséghez jut. A főosztályvezető is kitért a szélerőművi kapacitás bővítésére. A MEH kiírása alapján a jelenlegi 330 megawatt helyett már összesen több mint 700 megawattra lehet pályázni, amit Szörényi szerint 2011-2012 után használnak majd ki teljes mértékben a befektetők. Emlékeztetett, hogyha ez a többletkapacitás bekerül a rendszerbe, az 30-40 milliárd forintos pluszköltséget jelent majd a fogyasztók számára.
Hamvas István, a Paksi Atomerőmű vezérigazgató-helyettese a konferencián arról beszélt, hogy a jelenlegi számítások szerint két 1000 megawattos új nukleáris blokk fér be a hazai villamosenergia-rendszerbe 2020-25-ig. Az 1000 megawattonként mintegy 900 milliárd forintos beruházást a Magyar Villamos Művek szakmai befektetők segítségével képes finanszírozni. Mint fogalmazott, ebben állami szerepvállalásra is szükség van, ám nem pénzügyi tekintetben, hanem a stabil jogszabályi háttér megteremtésében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.