Napi Tipp: Akvizíciós nyomás alatt a bankok

A hét elején jelentette be a Societe Generale, (SocGen) hogy 4,8 milliárd eurós tőkeemeléssel tervezi visszafizetni az államtól kapott 3,6 milliárd eurót, a maradék 1,4 milliárdot viszont tőkeerősítésre és akvizíciókra fordítaná Frédéric Oudéa, a francia pénzügyi csoport vezérigazgatója.

A harmadik legnagyobb francia bank a befektetési tevékenység visszaépítésével párhuzamosan a biztonságosabb lakossági piacon erősítené pozícióját, tárgyalásban van például a francia-belga Dexiával, hogy átvegye annak 20 százalékos tulajdonát a Crédit Norban, de jelentősebb vétel lenne a lengyel Bank Zachodni WBK is, amely jelenleg az ír AIB tulajdonában van.

„Biztos vagyok benne, hogy sok új eladás lesz a következő 18 hónapban. Szeretném a bankot ehhez a változó világhoz igazítani" – mondta Oudéa, hozzátéve: "egyre több bank jelentette be, hogy visszafizetné az állami kölcsönt, mi sem akarunk az utolsók maradni.”

„Jó ötlet minél előbb megszabadulni az állami kölcsön béklyóitól, ugyanis az határt szab az akvizícióknak, a bónusz kifizetéseknek és az osztalékfizetésnek" – véli Jaap Meijer, a londoni Evolution Securities elemzője.

A SocGen mellett a legnagyobb francia bank a BNP Paribas is tőkeemeléssel szerez pénzt az állami kölcsön visszafizetésére, neki 4,3 milliárd eurót kell beemelnie az 5,1 milliárdos hitel megtérítéséhez. Az öt legnagyobb francia hitelintézet összesen 20 milliárd eurós tőkét kapott a párizsi kabinettől, cserébe vállalták, hogy nem fizetnek osztalékot és mérsékletet tanúsítanak a vezetői bónuszok kifizetésében is. A SocGen tervei szerint a működés reorganizációjával és a friss tőkének köszönhetően az idei 430 millió eurós várható profit - amelyet jövőre 1 milliárd euróra növelne a bank - 35-40 százaléka osztalék kifizetésére kerülhet.

A franciákhoz hasonlóan az olasz bankok is tőkeemelésből vennék vissza az államtól, a kölcsönért fejében adott, Tremonti-kötvényeket. Az UniCredit 4 milliárd euró beemeléséről döntött, amelynek felét a Kelet-Közép Európában aktív Bank Austria kaphat, míg az Intesa Sanpaolo eszköz eladásból szerezne forrást az idei osztalék fizetéshez.

Az európai pénzügyi szolgáltatóknak 2007 eleje óta közel 500 milliárd dollárnyi tőkét kellett beemelniük, hogy fedezni tudják a rossz befektetéseken elkönyvelt veszteségeket. Számítások szerint a tőkeemelési hullámnak új szakaszába ért a bankszektor, például a SocGen becslései szerint még mintegy 116 milliárd eurós friss tőkére lehet szüksége az európai hitelintézeteknek. Maga a SocGennek egyébként ez már a második részvény kibocsátása volt az elmúlt két évben, tavaly januárban 5,5 milliárd eurót emelt be a hírhedt bróker, Jerome Kerviel okozta károk enyhítésére.

"Ez most a legjobb idő a tőkeemelésre, a pénzügyi szektor papírjai szárnyaltak az első félévben, a bankok igyekeznek ezt most kihasználni" – mondja Stefano Girola, a Banca Albertini portfólió menedzsere. A Dow Jones Stoxx 600 -on vezetett európai banki részvények március eleje óta 150 százalékot emelkedtek, például a SocGen árfolyama idén 50 százalékkal nőtt, míg az UniCredit papírok ára majdnem duplázott az elmúlt fél évben.

Vannak viszont még bankok, amelyek állami támogatásra szorulnak és nem léphetnek ki a piacra tőke beemelésért. Ilyen hitelintézetek például a német tartományi bankok, amelyek jelentős veszteséget könyvelhettek el a pénzpiaci válság során. Tegnap zöld jelzést adott a WestLB-nek az Európai Bizottság, így az állam folyósíthatja a 6,4 milliárd eurós támogatást a tartományi hitelintézet számára. A WestLB-nek restrukturálási programon kell átesnie, amelynek keretében megfelezik a jelenleg 288,1 milliárd eurós mérlegét.

Jelentős lépésre szánta el magát tegnap a válságban legnagyobb kapitalizációjú európai bankcsoporttá váló, spanyol a Santander is: brazíliai leánya 8 milliárd eurós új részvénykibocsátást (IPO) hajt végre, amellyel a Santander Brazil piaci értéke eléri a Deutsche Bankét, vagy a Societé Generalét. Várhatóan a spanyol bank idei profitjának legalább ötödét adja Brazília, többet mint a brit leány. A legnagyobb idei IPO-val a Santander megduplázza brazíliai jelenlétét, és a piac harmadik legnagyobb szereplőjévé lép elő ott, ahol az ABN Amro 2007-es felvásárlásának következtében jelent meg.