Stratégiai kérdéssé vált Franciaországban a nemzeti könyvkincs digitalizálása. Párizs 750 millió eurós digitalizációs programja ugyan eltörpül az amerikai Google tervei mellett, amely világszerte nem kevesebb mint tízmillió könyv beszkennelését célozza, de már formálódnak az együttműködés lehetséges módozatai. A gyanakvás a kulturális örökségüket féltve óvó franciák részéről azért még nem múlt el teljesen az amerikai óriáscég „monopolizációs” törekvéseivel szemben: sokan például „fausti alkunak” bélyegezték egy lyoni könyvtár Google-lal kötött megállapodását könyveinek digitalizálására.
A nemzeti könyvtár álláspontja azonban a jelenlegi igazgató, Bruno Racine 2007-es hivatalba lépése óta érezhetően enyhült. Elődje még a Google egyik legvehemensebb kritikusa volt, aki könyvet is írt azon véleményének kifejtésére, hogy a cég projektje veszélyt jelent a nem anglofón kultúra egészére. Most már viszont az együttműködés lehetősége is szóba került: az egyik elképzelés szerint például a nemzeti könyvtár engedélyt adna a cégnek digitalizált könyveinek felhasználására, és cserébe hozzáférhetne a Google sokkal nagyobb gyűjteményéhez.
Európában most már azt is kezdik elismerni, hogy az amerikai cég nélkül sehogy sem állna a könyvdigitalizáció ügye. „Nagy szolgálatot tettek Európának azzal, hogy ráirányították a figyelmet az európai kultúra online jelenlétének hiányosságaira” – véli Jill Cousins, az Európai Bizottság által finanszírozott többnyelvű kulturális honlap, az Europeana igazgatója. Reuters
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.