A bankok jobban jártak
A pénzügyi vállalatokat ért nagy stresszt követően a helyzet normalizálódásával a forrásköltségek fokozatosan visszaestek, azonban a hitelkamatok nem követték le ezt a változást, így jelentősen tágulhattak a marzsok, ami hozzájárult a jobb jövedelmezőséghez – vélekedik Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. A szélesebb marzsok feltehetően ellensúlyozták a rossz hitelekhez kapcsolódó veszteségeket és az elmaradt hitelállomány-bővülés miatt kieső bevételeket. Mindezek ellenére nem nevezhető a bankszektor sem a válság nyertesének, mivel ezek a folyamatok csak rövid távon érvényesülnek, a valódi növekedéshez viszont a hitelállomány növekedésére lenne igazán szüksége a bankoknak – mondta a szakértő.
A szolgáltatások összességében is átlag felett teljesítettek, mivel a belső piac kevésbé drasztikusan esett vissza, mint az exportkereslet. Utóbbi már 2008 végén borzasztó számokat produkált, ez a termelő szektort rántotta magával hamar. Az ipar 20 százalékot közelítő hanyatlása elsősorban erre vezethető vissza. A gazdaság eleve sebezhető állapota erre az ágazatra volt a legkevésbé érvényes, mivel 2008 első feléig gyorsabb növekedést tudott produkálni, mint a gazdaság egésze. A mezőgazdaság mutatott még be az iparhoz mérhető zuhanást, ezt viszont nem a globális receszszió, hanem a 2008-as kiugró növénytermesztési eredménye miatti magas bázis okozta. A 18 százalék körüli visszaesés nem is tekinthető rossz eredménynek annak tükrében, hogy az előző évben másfélszeresére emelkedett a szektor GDP-je.
Az építőipar a korábbi előrejelzésekkel szemben tavaly sem tudott növekedésnek indulni, bár nem zárt olyan gyenge évet, mint például 2007-ben. Így is a szektor történetének összességében legnehezebb időszaka a mostani, ugyanis bővülés még a közeli jövőben sem valószínű.
A hitelválságot követő receszsziók legnagyobb vesztese rendszerint az építőipar – mondta lapunknak Eppich Győző, az OTP Bank elemzője. A válság előtt indult projektek nagy részét ugyan még befejezték, de az ezek kapcsán felmerült értékesítési nehézségek miatt még csak most történik az igazi kínálati alkalmazkodás – tette hozzá. Amíg nem tisztulnak ki a bankok hitelportfóliói, és nem indul el a gazdaság kilábalása, addig minden szereplő óvatos, így visszafogják a nagyobb beruházásokat. Ezt egy ideig ellensúlyozták az uniós finanszírozású állami projektek, ám az utóbbi hónapokban már itt sem látható további növekedés – fűzte hozzá Eppich Győző.
A kilábalás véleménye szerint leghamarabb az exportorientált feldolgozóiparban várható, ugyanakkor még ebben az ágazatban is nagy a belföldi értékesítés aránya. A legutóbbi termelési adatokon azonban már látszik a nyugati élénkítő csomagok, főként a roncsprémiumok leállítása, így az elemző nem számít a 2009 második felében tapasztalt gyors fellendülés folytatódására. A belföldi kereslet élénkülése csak 2011-től várható, így a hazai piacon értékesítő vállalkozásoknak is várniuk kell a növekedésre. Az állami szféra GDP-je ugyanakkor az idén is enyhén növekedhet, ennek a magyarázata, hogy a korábbi létszámarányos statisztikai számbavétel helyett már nagyrészt teljesítménymutatókat figyel a KSH, ezekben pedig sokkal kisebb ingadozás látható. Az állami szféra relatíve jó teljesítményének hátterében állhat a közmunkaprogramok által generált létszámnövekedés is, amely bizonyos területeken továbbra is a GDP-mérés alapja – fűzte hozzá Bebesy Dániel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.