A bankok jobban jártak

A gazdasági ágazatok tavalyi teljesítménye alapján is elmondható, fennmaradt az ország széttagoltsága. A pénzügyi szolgáltatók bizonyultak meglepő módon a leginkább válságállónak a hazai ágazatok közül. Ez látszólag ellentmond azoknak a híreknek, amelyek a hitelezés befagyásáról szóltak tavaly: a 6,3 százalékos GDP-csökkenés részleteiről jövő héten számol be a KSH, de az első háromnegyed év adatai alapján a banki és biztosítási szektorban nem is beszélhetünk visszaesésről, hanem a teljesítmény stagnálásáról. Az év nagy részében valószínűleg azért úszták meg a pénzügyi cégek a recessziót, mert a hitelvolumen nem csökkent drasztikusan, csak az új folyósításoké, emellett azonban megnőtt a betéti és hitelkamatok különbsége, amely a szektor GDP-jét szintén meghatározza.

A pénzügyi vállalatokat ért nagy stresszt követően a helyzet normalizálódásával a forrásköltségek fokozatosan visszaestek, azonban a hitelkamatok nem követték le ezt a változást, így jelentősen tágulhattak a marzsok, ami hozzájárult a jobb jövedelmezőséghez – vélekedik Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. A szélesebb marzsok feltehetően ellensúlyozták a rossz hitelekhez kapcsolódó veszteségeket és az elmaradt hitelállomány-bővülés miatt kieső bevételeket. Mindezek ellenére nem nevezhető a bankszektor sem a válság nyertesének, mivel ezek a folyamatok csak rövid távon érvényesülnek, a valódi növekedéshez viszont a hitelállomány növekedésére lenne igazán szüksége a bankoknak – mondta a szakértő.

A szolgáltatások összességében is átlag felett teljesítettek, mivel a belső piac kevésbé drasztikusan esett vissza, mint az exportkereslet. Utóbbi már 2008 végén borzasztó számokat produkált, ez a termelő szektort rántotta magával hamar. Az ipar 20 százalékot közelítő hanyatlása elsősorban erre vezethető vissza. A gazdaság eleve sebezhető állapota erre az ágazatra volt a legkevésbé érvényes, mivel 2008 első feléig gyorsabb növekedést tudott produkálni, mint a gazdaság egésze. A mezőgazdaság mutatott még be az iparhoz mérhető zuhanást, ezt viszont nem a globális receszszió, hanem a 2008-as kiugró növénytermesztési eredménye miatti magas bázis okozta. A 18 százalék körüli visszaesés nem is tekinthető rossz eredménynek annak tükrében, hogy az előző évben másfélszeresére emelkedett a szektor GDP-je.

Az építőipar a korábbi előrejelzésekkel szemben tavaly sem tudott növekedésnek indulni, bár nem zárt olyan gyenge évet, mint például 2007-ben. Így is a szektor történetének összességében legnehezebb időszaka a mostani, ugyanis bővülés még a közeli jövőben sem valószínű.

A hitelválságot követő receszsziók legnagyobb vesztese rendszerint az építőipar – mondta lapunknak Eppich Győző, az OTP Bank elemzője. A válság előtt indult projektek nagy részét ugyan még befejezték, de az ezek kapcsán felmerült értékesítési nehézségek miatt még csak most történik az igazi kínálati alkalmazkodás – tette hozzá. Amíg nem tisztulnak ki a bankok hitelportfóliói, és nem indul el a gazdaság kilábalása, addig minden szereplő óvatos, így visszafogják a nagyobb beruházásokat. Ezt egy ideig ellensúlyozták az uniós finanszírozású állami projektek, ám az utóbbi hónapokban már itt sem látható további növekedés – fűzte hozzá Eppich Győző.

A kilábalás véleménye szerint leghamarabb az exportorientált feldolgozóiparban várható, ugyanakkor még ebben az ágazatban is nagy a belföldi értékesítés aránya. A legutóbbi termelési adatokon azonban már látszik a nyugati élénkítő csomagok, főként a roncsprémiumok leállítása, így az elemző nem számít a 2009 második felében tapasztalt gyors fellendülés folytatódására. A belföldi kereslet élénkülése csak 2011-től várható, így a hazai piacon értékesítő vállalkozásoknak is várniuk kell a növekedésre. Az állami szféra GDP-je ugyanakkor az idén is enyhén növekedhet, ennek a magyarázata, hogy a korábbi létszámarányos statisztikai számbavétel helyett már nagyrészt teljesítménymutatókat figyel a KSH, ezekben pedig sokkal kisebb ingadozás látható. Az állami szféra relatíve jó teljesítményének hátterében állhat a közmunkaprogramok által generált létszámnövekedés is, amely bizonyos területeken továbbra is a GDP-mérés alapja – fűzte hozzá Bebesy Dániel.