A bankok eltitkolták kockázatos állampapírjaikat

A Wall Street Journal mai elemzése rámutatott, hogy a bankok a stresszteszten nem számoltak be a kockázatos állampapírjaikról. A stersszteszt hitelességét eddig is megkérdőjelezték, de „csak” olyan aggályok merültek fel, hogy nem volt elég szigorú a teszt.
A tesztben a 91 legnagyobb európai bank vett részt, melyben ki kellett mutatniuk a március 31-ei állampapír-állományukat is. A banki stresszteszten 7 bank bukott meg.

A bankok nem mutatták be teljes portfóliójukat, így a piac torz képest kaphatott a pénzintézetek állapotáról, államadósság-állományáról. A bankok azt mondták, hogy az Európai Bankfelügyelők Bizottságának útmutatását követték. A CEBS szóvivője visszautasította a megjegyzést.

A spanyol állampapírokat 6,6 milliárd euróban mutatták ki a francia bankok, míg a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) adatai 34,7 milliárd eurót mutatnak. A görög államadósság finanszírozásán is kozmetikáztak ezek a hitelintézetek: a 20 milliárd euró helyett 11,6 milliárdot vallottak be. A Portugál papírokat 4,9 milliárd euróra becsülték, míg a valós adat 15,1 milliárd euró. Egyes bankok arra hivatkoztak, hogy a kereskedési célból tartott állampapír-állományuk folyamatosan változik.

A bankok eltitkolták short-pozícióikat. Ha egy bank 100 millió görög papírt birtokolt, 25 millió euró értékben short-pozícióban, akkor 75 milliót mutatott ki.

Színjáték a banki stresszteszt - Beláthatatlan következmények

Egészen a közelmúltig a befektetők nem aggódtak az államkötvények birtoklása miatt, úgy tekintettek rá mintha lényegében kockázatmentes lenne. A világgazdasági folyamatok rámutattak, hogy egyes állampapírok nagy kockázattal járnak. A bankpapírok egész Európában esnek.

A görög kötvények birtoklása például igen kockázatos. A Concorde szerint a görög államcsős kockázata magas, a piac 90 százalék valószínűséget ad egy 7-10 éven belüli csődnek. A befektetők és a közgazdászok Spanyolországot, Írországot és Portugáliát előszeretettel emlegetik egy lapon Görögországgal a magas költségvetési hiányuk és államadósságuk miatt (PISG országok).

A banki stressztesztek célja az volt, hogy megnyugtassa a befektetőket és a bankárokat a hitelintézetek helyzetéről, és valós képet kapjanak az európai pénzügyi rendszer állapotáról. A WSJ megmutatta, hogy nincs minden rendben.