IMF-erősítés megelőzéshez

Újabb eszközöket vet be a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a pénzügyi válságok megelőzésére: az intézmény a tavaly kialakított rugalmas hitelmegállapodás (Flexible Credit Line, FCL) feltételeinek könnyítését, illetve egy új mechanizmus, az elővigyázatossági hitelmegállapodás (Precautionary Credit Line, PCL) életre hívását jelentette be. Dominique Strauss-Kahn, a valutaalap vezérigazgatója szerint a biztosítási típusú eszközök ilyetén erősítése segíteni fogja az IMF tagjait abban, hogy megvédjék magukat a túlzott piaci ingadozásoktól. A forrásokhoz való hozzáférés megkönnyítésével a rászoruló országok időben juthatnak segítséghez egy válság megelőzésében, illetve védelemhez egy rendszerszintű válság esetleges bekövetkezése esetén.

Az FCL 2009-es bevezetésére az IMF hitelezési rendszerének a globális válság miatt szükségessé vált átalakítása keretében került sor. A cél az volt, hogy a szilárd pénzügyi alapokkal rendelkező, megfelelő gazdaságpolitikát folytató országok egy rugalmas mechanizmus révén juthassanak hitelhez, illetve élhessenek az eszközzel puszta óvintézkedésként. A gazdaságpolitikai feltételek teljesítéséhez nem kötött finanszírozási lehetőséggel eddig többek között Lengyelország, Mexikó és Kolumbia élt.

A most elhatározott könnyítés kiterjed a megállapodás időtartamára: a hitellehetőséget a tagországok a jövőben egy évre kérhetik, vagy két évre úgy, hogy az első év után felülvizsgálják a programot. Eddig hasonló rendszerben fél, illetve egy évre lehetett ilyen típusú megállapodást kötni. Rugalmasabbá válnak a lehívható összeg nagyságára vonatkozó rendelkezések is: a tagország IMF-kvótájának 1000 százalékában megállapított limitet eltörlik, és a hitelt az adott ország finanszírozási szükségletei alapján ítélik oda.

Az FCL-hez képest is könnyítést jelent az új hiteleszköz, a PCL, így ahhoz a tagállamok még nagyobb köre férhet hozzá. Itt a jogosultságot öt területen értékelik: a külső pozíció és a piaci hozzáférés; a költségvetési politika; a monetáris politika; a pénzügyi szektor egészsége és felügyelete; illetve az adatok megbízhatósága. Bár a hitelmegállapodás megkötését szorgalmazó országoknak a legtöbb területen erős teljesítményt kell nyújtaniuk, a PCL megenged kisebb mértékű hiányosságokat egy vagy két dimenzióban. A megállapodás keretében ezeket a sebezhetőségeket az adott országnak orvosolnia kell, és teljesítményét félévente értékelik. A megállapodás jóváhagyásakor az IMF-kvóta 500 százalékának megfelelő összeget tesznek azonnal elérhetővé, 12 hónap után pedig összesen legfeljebb ennek a kétszeresét. A valutaalap azt is közölte, hogy előzetes egyeztetéseket kezdett egy globális stabilizációs mechanizmus kialakításáról. Ennek keretében az IMF „proaktív módon” biztosíthatna likviditást azoknak a tagállamoknak, amelyek érintettjei lehetnek valamilyen „rendszerszintű eseménynek”, kiegészítve egyéb bilaterális és regionális megállapodásokat.

A magyar kapcsolat

Nagyjából az új PCL az a pénzügyi mankó, amelyre hazánknak is szüksége lehet. Korábban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is úgy fogalmazott, hogy új „elővigyázatossági” hitelmegállapodást kellene kötni az IMF-fel, a nyári felülvizsgálat lezáratlanul maradása óta azonban a kormány lemondani látszik a valutaalap segítségéről.

Hogy erre egyébként szükség lenne-e, vitatott kérdés. Immár másfél éve Magyarország nem hívott le újabb összeget a – legalábbis nyárig – rendelkezésére álló hitelkeretből, és a piaci finanszírozás szigorú költségvetési politika mellett biztosítottnak tűnik. Komoly, akár magyar, akár nemzetközi gyökerű bizonytalanság esetén azonban a befektetők kivonulhatnak, és ismét nehézséget okozhat az államháztartás finanszírozása, valamint a lejáró hiteleszközök megújítása, kiváltása. Főleg úgy, hogy 2011-től négy éven át a korábban lehívott nemzetközi hitelcsomagot is törlesztenünk kell. Igaz, az ebből félretett tartalékok a jövő évi finanszírozást még biztosan fedezik. BÁ–KR