"Kasszafúrók" jártak Baselben - nagy vesztes a Richter

Az új szabályok szerint a kockázatos eszközeikre az eddig képzett 2 százalékos érték helyett összesen 7 százaléknyi tőkét kellene allokálniuk, amely sokkoló mértékű növekedés, de az eddigi pletykákban még ennél is szigorúbb számok szerepeltek (ráadásul ennek egy része csak 2015 után esedékes - írta elemzésében a Cashline.

A hírek nem feltétlenül érték váratlanul a pénzügyi szektor szereplőit, az elmúlt napokban ugyanis egyre több kommentár utalt az érlelődő és egyben szigorodó szabályozásra. Ennek előfutára a Deutsche Bank tőkeemelésének bejelentése volt, amely most már valósággá is vált: 309 millió darab új részvény kibocsátásával minimum 9.8 milliárd euró (12.4 milliárd dollár) értékű tőkét vonnának be, amelyet főként a Deutsche Postbankban meglévő 30 százalékos részesedésük növelésére fordítanának.

A tervek szerint a jelenlegi részvényesek minden két meglévő részvény mellé egy újat jegyezhetnek le, ezzel párhuzamosan pedig ma és holnap a DB összesen 3.1 millió részvényt vásárol vissza a piacon, hogy csökkentse a közkézhányadot.

A szigorúbb tőkekövetelmények a svájci bankoknál is gondot okozhatnak, piaci pletykák szerint ugyanis a UBS és a Credit Suisse összesen 20 milliárd svájci frank (20 milliárd dollár) tőkeemelésre kényszerülhet a következő években a Basel III-nak való megfelelés kapcsán, így hamarosan elindulhat a versenyfutás a globális bankok között a minél gyorsabb és olcsóbb tőkebevonásért.

Hiába áll rendelkezésre ugyanis 8 év a megfelelésre, senki sem tudja előre jelezni, hogy a következő években pontosan milyen tőkepiaci hangulattal kell kalkulálni, így a jelenlegi szentimentet figyelembe véve célszerű lehet minél hamarabb házon belül tudni a hiányzó összegeket.
A bankszektorral kapcsolatos aggodalmak (pl. hitelportfóliók minőségének romlása, hitelezési tevékenység leszorítása) kapcsán azonban kérdéses, hogy lesz-e elég bizalom a befektetők részéről, hogy mindezen tőkeemeléseket az utolsó centig finanszírozzák (főként az így létrejövő hígulás miatt, amely a jelenlegi részvényesek érdekeit is sérti).

Hazai gorcső

450 millió eurós hitelkeretről szóló megállapodást írt alá MOL, amelyet az októberben lejáró 525 millió eurós hitelkeret helyett élesítenek. Emellett a MOL a tavaly novemberben aláírt speciális hitelkeretét (forward start hitel) is felmondta, mivel az új megállapodás az alacsonyabb kamatfelárak révén olcsóbb finanszírozási lehetőséget biztosít. Bár a MOL nem jelezte, a hitelkeret vélhetően általános vállalatfinanszírozási célokat szolgál a jövőben.

Ráncfelvarrás a BUX-indexben. A BÉT pénteki közzététele szerint októbertől bekerülnek az RFV papírjai a BUX-index alapját képező kosárba, míg az Állami Nyomda és a Synergon részvényei kikerülnek abból. Számításaink szerint az RFV súlya a pénteki árfolyamokkal kalkulálva 0.4 százalék körül lehet. Ha az új kosár ma lépne életbe, akkor a blue chipek esetében a nem változna a Magyar Telekom súlya,
ugyanakkor az OTP-é 2 százalékponttal, míg a MOL-é 1 százalékponttal növekedne.

A nagy vesztesnek a Richter tekinthető, hiszen a befektetők elmúlt hónapokban látott bevásárlásai a közkézhányadot is csökkentették, így a gyógyszerpapír súlya 3 százalékponttal esne (24 százalékról 21 százalékra).

Hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy ez a becslés a pénteki záróárfolyamok alapján készült, a részvények relatív árfolyammozgásai még módosíthatják az értékeket az októberben esedékes felülvizsgálatig. Másrészt, a BUX-indexet szorosan követő alapok száma folyamatosan csökkent az utóbbi időben, így kérdéses, hogy mennyire rázza meg a piacot az indexkosár átsúlyozása. érték helyett összesen 7 százaléknyi tőkét kellene allokálniuk, amely sokkoló mértékű növekedés, de az eddigi pletykákban még ennél is szigorúbb számok szerepeltek (ráadásul ennek egy része csak 2015 után esedékes.

A hírek nem feltétlenül érték váratlanul a pénzügyi szektor szereplőit, az elmúlt napokban ugyanis egyre több kommentár utalt az érlelődő és egyben szigorodó szabályozásra. Ennek előfutára a Deutsche Bank tőkeemelésének bejelentése volt, amely most már valósággá is vált: 309 millió darab új részvény kibocsátásával minimum 9.8 milliárd euró (12.4 milliárd dollár) értékő tőkét vonnának be, amelyet főként a Deutsche Postbankban meglévő 30 százalékos részesedésük növelésére fordítanának.

A tervek szerint a jelenlegi részvényesek minden két meglévő részvény mellé egy újat jegyezhetnek le, ezzel párhuzamosan pedig ma és holnap a DB összesen 3.1 millió részvényt vásárol vissza a piacon, hogy csökkentse a közkézhányadot.