Orbán-interjú: zűrzavaros helyzetet örököltünk!

– Fél éve beszéltünk az elszámoltatás fontosságáról is. A Papcsák-aktákban szerepelhet Komárom-Esztergom megyét érintő korrupciós-ügy is? Az esztergomi szocialisták például Papcsák Ferenc elszámoltatási biztoshoz fordultak a mélygarázs-ügyben.
– Egyelőre én az elmúlt nyolc év kormányzati hatalommal való visszaéléseinek felderítésével bíztam meg a kormánybiztost. Az összes helyi korrupciós ügy feltárása majd a helyi választott testületek feladata lesz. Nekik kell megindítani az eljárásokat a magyar igazságszolgáltatás megfelelő szerveinél. Ugyanakkor világossá kell tenni: az elszámoltatás nem a múltról szól, hanem a jövőről. Azért kell elvégeznünk, hogy Magyarországon a hatalommal ne lehessen még egyszer úgy visszaélni, mint az elmúlt nyolc évben - nyilatkozta a miniszterelnök a kemma.hu-nak és a 24 Órának.

– Az egyik legnagyobb beruházás az ötmilliárdos kórházfejlesztés lehet Tatabányán a közeljövőben. A nehéz gazdasági helyzet ezt a beruházást nem befolyásolhatja negatívan?

– A fejlesztési pénzek területén is áttekinthetetlen és zűrzavaros helyzetet örököltünk az előző kormánytól. Már folyik a szerződések vizsgálata: egy részüket aláírták, van, ahol már az építkezés is megkezdődött, és vannak olyan pályázatok, amelyekről mindenki beszél, de még semmi nem történt az ügyükben. December elején leszek abban a helyzetben, hogy az előző években elhatározott fejlesztésekről egy átfogó képpel rendelkezzek. Azt azonban e nélkül is tudom, hogy a tatabányai kórház fejlesztésre szorul, és ennek komoly pártfogói vannak a kormányban is. Bencsik János államtitkár, Tatabánya volt polgármestere is rendszeresen felhozza ezt a témát, és elmondhatom, hogy ez az ügy jól áll.

– Lát esélyt hasonló beruházásokra Komárom-Esztergom megyében?
– Tegnap járt nálam Mikulas Dzurinda szlovák külügyminiszter, és megállapodtunk arról, hogy Komáromban új hidat kell építeni, mert a régi már nem bírja a modern kor terhelését. Egyszer egy hasonló tervünk már sikerült, amikor annak idején, még miniszterelnökként egyeztünk meg az esztergomi Mária Valéria-híd felépítéséről.

– A győri Audi fejlesztése ebben a régióban jó hír a gazdaságnak és a munkavállalóknak is. Lesznek még további munkahelyteremtő beruházások ezen országrészben?
– Ennek a megyének is hasonlóak a gondjai, mint az ország többi megyéjének általában, azaz kevés a munkahely. Ha nincs munka, akkor nincs biztonság, és nem biztosított a megélhetés. Legfőbb feladatunk tehát az, hogy munkahelyeket hozzunk létre a nagyobb és a kisebb településeken is. Azt gondolom, hogy Komárom-Esztergom megye jó helyen van, földrajzilag szerencsés elhelyezkedésű, mert mind a budapesti, mind a győri beruházások pozitív hatást gyakorolnak az itt élőkre is. Tatabányán Bencsik János polgármester sokat tett azért, hogy ez a város dinamikusan fejlődjön, és a reménybeli utódja, Schmidt Csaba is ezt a politikát kívánja folytatni. Ezért támogatom őt, és a Fidesz helyi jelöltjeit, akiknek sikere Tatabánya sikerét is fogja jelenteni egyben.

– Sok megyénkben élő család számára meghatározó a Vértesi Erőmű sorsa. Egyszerre kéne megoldani a gazdaságos működtetést és a munkahelyek megőrzését.
– Ez az egyik olyan ügy, amellyel a legtöbbet foglalkozom miniszterelnökként is. Olyan rendszerben dolgozunk, amelyben a minisztereknek széles és nagy hatáskörük van, mégis vannak olyan ügyek, amelyek kiemelt miniszterelnöki figyelmet érdemelnek, és a Vértesi Erőmű ügye ilyen. Tehát nem múlik el úgy hét, hogy ne foglalkoznék ezzel a kérdéssel. Ebben a témában rengeteg szakemberrel beszéltem, és sok tanulmányt olvastam el. Egy dolgot már világosan látok, mégpedig azt, hogy nagy disznóságok történtek itt az elmúlt időszakban. Olyan szerződéseket kötöttek üzleti csoportok az erőművel, amelyeknek az árát aztán az emberekkel akarják megfizettetni. Ami a jövőt illeti, én mindent el fogok követni, hogy az erőmű tovább működhessen. Dolgozunk azért, hogy létrehozzunk olyan gazdasági konstrukciót, amelyben ez megvalósulhat. Két héten belül az asztalomra kerül egy olyan tanulmány, amelyet a helyiek készítettek. Az ő véleményük meghatározó, hiszen az itt élőkkel együtt lehet csak megtalálni az ideális megoldást. Egyébként ez egy jó példa arra, hogy ebben az országban túl sokat beszélünk szolgáltatásokról, de az iparról méltánytalanul keveset. A Vértesi Erőmű például akár büszkesége is lehetne az országnak, ám ehelyett örök problémák forrása. Én meg azt szeretném, ha ez egy magyar kézben lévő, sok embernek megélhetést nyújtó, jól működő ipari objektum lenne.

– A végére egy eldöntendő, fontos kérdés: januártól lesz egykulcsos adórendszer?
– Lesz új adórendszer. Úgy tűnik, Magyarország az elmúlt hetekben a adószakértők országává vált. Van néhány ügy, amihez mindenki ért: labdarúgás, kormány összeállítása, vagy most az adórendszer. Amúgy én ennek örülök, hiszen az adózás olyan ügy, ami mindenki számára fontos. Én egy világos vállalást tettem a parlamenti választások időszakában, amely szerint Közép-Európa legegyszerűbb és leginkább munka- valamint családbarát adórendszerét fogjuk létrehozni. Azt is mondtam, hogy lesz adócsökkentés. A társasági nyereségadót már 19 százalékról 10-re levittük, ez egy radikális csökkentés. Ezen kívül tíz kisadót már eltöröltünk, egy csomó bürokratikus akadályt kiiktattunk az emberek életéből, és a következő lépés a személyi jövedelemadó jelentős átalakítása lesz. Azt is mondtam, hogy olyan adóbevallást szeretnék látni Magyarországon, amely nem nagyobb, mint egy söralátét. Tehát nem csak kisebb kulcsot szeretnék, hanem egy egyszerű és átlátható adórendszert. Persze vannak olyan szakértői vélemények, hogy ne egy lépésben, hanem kettő vagy három szakaszban vezessük be ezt, de a végső döntést a parlament hozza meg. A kormány csak javasolhat, én pedig azt javaslom, hogy egy lépcsőben, a lehető leghamarabb valósuljon meg az átalakítás.